Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 19. (Kaposvár, 1988)

Kaposi Zoltán: A vrászlói uradalom termelése és gazdálkodása a XIX. század első felében

jogi képviseletét ellátó ügyvéd. Az 1842 utáni irányítás a következő sémával szemléltethető:

8 ZICHY GRÓF MINTTU LAJDONOS VRÁSZLÓI KERÜLET VRÁSZLÓI SZÁMTARTÓSÁG MIHÁLDI KIRL L! 1 UOLHASI KERÜLET VISZ LOI KERÜLET Milyen élőmunkacrő-forrásokkal rendelkezett az uradalom a vizsgált korszakban? Alapvetően három forrást különíthetünk el: a feudális eredetű munkajáradékot, a belső alkalmazottak munkáját és a napszámosok munkáját. A korban rendszerint két uradalomtípust szoktak elkülöníteni: a robotra, ill. a bérmunkára építő uradalmat.

1

' Hogy a vrászlói uradalom melyikbe tartozott, arra a választ a fenti csoportok összehasonlításával próbáljuk megadni. Fontos kiemelni, hogy a birtok úrbéres népessége rendkívül alacsony, az egész uradalomban összesen 115 teleknyi úrbéres föld volt,

10 Következésképpen a jobbágyoktól-zscllérektől követelhető ingyenmunka-mennyiség is korlátozott volumenű. 1848-ban a robot nagysága alig haladta meg a 12000 gyalognapot.

11 Végig megfigyelhető tendencia, hogy a földesúr állandó telepítésekkel próbálja szaporítani az úrbéresek számát, ezzel növelve a robot nagyságát.

12 Emellett meg kell említenünk, hogy különféle szerződésekkel az uradalom kb. 8000 gyalognapszám-szolgálatot kapott az úrbéresektől, aminek az alapja a szántók, rétek és egyéb jellegű földek átengedése volt. A Vrászlói-Számtartóságban az így nyert napszám jelentősen felülmúlta a robotot.

13 „Sajátos helyzetűek ezek a földek, hiszen kettős jellegzetességgel bírtak: egyrészt a nagybirtoküzem szempontjából a fejlesztéshez szükséges tőkék egy csoportját képezhették, másrészt pedig a jobbágygazdaságek számára többé-kevésbé integráns és alkalmanként jelentős részét adhatták."

14 Az uradalom szívesen adta ki egyes területeit részes művelésbe is, de elsősorban csak a nehezen művelhető vagy kisebb nyereséggel kecsegtető területek jöttek itt számításba.

1

'* 1848-ban aztán ennek különösen nagy jelentősége lett, hiszen a munkaerő egy részét a jobbágyfelszabadítással elvesztette az uradalom. 1848-ban az ilyen jellegű földek „minden holdja 4 forint 24 krajcárt hozand", ami elég tekintélyes összegnek mondható.

10 Ahhoz, hogy az aránytalanul kicsiny úrbéres népesség mellett az uradalom területén egyáltalán mezőgazdasági termelést lehessen folytatni, mindenképpen szükséges volt az ún. belső alkalmazottak, vagyis a béresek és cselédek, ill. az egyéb konvenciósok munkájára. Tudjuk pl., hogy már 1788-ban is alkalmaztak béreseket a Vrancsics-féle 3/5-nyi részbirtokon.

1

' Ez egyben objektív kényszer is volt, hiszen nagyobb méretű állattenyésztést robottal folytatni nem lehet.