Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség történetének kronológiája (1938 márciusától-1945 áprilisáig)

hogy minderről haladéktalanul értesíti „a német birodalom illetékes személyeit”.

1942. december 6. Horthy Miklós kormányzó nevenapját a Volksbund arra használja fel, hogy lojalitást hangsúlyozzon „a Führer szövetségese” iránt. Horthy arcképét ünnepélyesein elhelyezik a budapesti Volksbund-,központ- ban (Deutsches Haus), ahol eddig csak Hitler képe volt.

1942. december 13. Az SZDP kongresszusán, amelyet a sajtónyilvánosság kizárásával tartanak, Peyer Károly kijelenti: a német nemzetiségi kérdés megoldása „vagonkérdés” lesz a háború után. A párt Országos Német Bizottsága ezzel nem ért egyet, s minden irányban türelmes nemzetiségpolitikát kíván.

1942. december iS. Ribbentrop aggályait fejezi ki a magyarországi német népcsoport ügyében a magyar kormányhoz intézendő memorandum átnyújtása iránt: inkább káros, mint kedvező hatást idézhet elő a magyar szövetségesnél.

1942. december 20. A német külügyminisztérium és a VoMi részéről együttesen közük Basch népcsoport-vezetővel: a memorandum átadására nem számíthat.

1943. február 2. A német hadsereg sztálingrádi nagy veresége. A Volksbund befolyása gyöngül. Szaporodnak a kilépések.

1943. február 14. Basch a Volksbund nagygyűlésén a budapesti Nemzeti Sportcsarnokban élesen támadja a Hűségmozgalmat. Jagow követ előzetes erélyes fellépése miatt a magyar kormányt közvetlenül nem támadhatta.

1943. március 15. A Hűségmozgalom felhívást ad ki, amely a németeket (és más nemzetiségeket) a magyarokkal együtt a „szentistváni állameszme” jegyében szólítja fel kiállásra a magyar hazához és a náci „újpogányság”-tól fenyegetett kereszténységhez való hűség, a politikai értelemben vett magyar nemzethez tartozás mellett, ami nem zárja ki a nemzetiségi anyanyelv, szokások megőrzését. A mozgalomnak nincs demokratikus társadalmi programja, a függetlenségi mozgalom baloldali erőitől elzárkózik; a gyakorlatban a magyar nyelv tüntető használatát, a nemzetiségi iskolákról való lemondást tekinti a magyar hazához való hűség kritériumának.

1943. március 19. A második magyarországi SS-toborzás érdekében Berlinben, a német külügyminisztériumban a VoMi és az SS-Főhivatal képviselői részvételével tartott tanácskozáson Jagow követ és Basch is jelen van. Elfogadják a népcsoport-vezető javaslatát: követelni kell a magyar kormánytól, hogy engedélyezze az SS-toborzás kiterjesztését azokra a népinémetekre is, akik a honvédségnél szolgálnak.

1943. március 23. A volksbundista sajtó támadása az SZDP ellen, amely egy akcióprogram kidolgozásával a nemzetiségi kérdéssel aktívabban és immár minden nemzetiségre kiterjedően akar foglalkozni, s ezzel kapcsolatban Országos Német Bizottságát át akarja szervezni Országos Nemzeti Kisebbségi Bizottsággá. Többhónapos vita kezdődik a Deutsche Zeitung és a Népszava között, amely során a szociáldemokrata Zentai (Zuschlag) Vilmos bátran felveszi a harcot a helyettes német népcsoport-vezetővel Goldschmidt Györggyel, a Volksbund központi lapja főszerkesztőjével.

1943. március 29. Jagow előadja a német igényt a honvédségnél szolgáló népi

575