Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Tilkovszky Lóránt: A magyarországi németség történetének kronológiája (1938 márciusától-1945 áprilisáig)

németek SS-be sorozására, de a másnapi magyar minisztertanács eluta­sítja. 1943. március. A pécsi egyetem kisebbségi intézete folyóiratában, a Kisebbségi Körlevélben, megjelenik Flachbart Ernő debreceni egyetemi tanár tanul­mánya, amely a bécsi német népcsoport-egyezményre hivatkozó messzeme­nő német követelésekkel szemben az egyezmény magyar értelmezését fejti ki, a nemzetközi jog alapján. 1943. március. Az SZDP kiadásában „Kossuth demokráciája” címmel megjele­nő füzet az önkormányzati formák közt megvalósuló önrendelkezési jog érvényesítésével kívánja a magyarországi nemzetiségi kérdés megoldását. 1943. április 17. Hitler-Horthy megbeszélés Klessheimfoen. Hitler felajánlja, hogy a német-magyar viszony zavartalansága érdekében a háború után az egész magyarországi németséget áttelepíti. Horthy lakosságcserével - (a német uralom alá került burgenlandi és ligetfalui magyarok hazahozata­lával) - egybekötött részleges, önkéntes német kitelepülést tart kívánatos­nak Magyarországról. Hozzájárul, hogy az SS második toborzóa'koiója ki- terjeszkedjók a magyar hadseregnél szolgáló népinémetekre is. 1943. április 20. A Hitler születésnapján a Volksbund által mindenütt rendezett ünnepélyeken Szálasi Nyilasikeresztes Pártja hivatalosan képviselteti ma­gát, a Hitler által Klessheimben súlyosan támadott Kállay-kormány elleni együttműködési készsége jeléül. 1943. május 4. A parlament üléseinek elnapolásával veszik elejét a szélsőjobb- oldal kormánybuktatási terveinek, amelyek hátterében a budapesti német követség áll, a Nemzetiszocialista Pártszövetségnek (Imrédy Magyar Meg­újulás Pártja és Pálffy Magyar Nemzetiszocialista Pártja) szánva kezde­ményező szerepet. 1943. május 12. Kállay miniszterelnök személyes közbelépéssel akadályoz meg egy különösen éles támadást a Hűségmozgalom ellen a volksbundista saj­tóban, Goldschmidt helyettes népcsoport-vezető részéről. 1943. június S. Basch jelentése szerint a német népcsoportban uralkodó hangu­lat nem kedvező az önkéntes alapon történő SS-toborzáshoz, ezért kény­szersorozás engedélyezését kellene követelni a magyar kormánytól (Basch e javaslatának a német kormány majd 1944-ben szerez érvényt, a harma­dik magyarországi SS-akciónál). 1943. július-augusztus. Basch tájékoztatja jelentéseiben a német birodalom ve­zető állami, párt- és SS-szerveit az olaszországi események (a háborúból való kiválás) magyarországi belpolitikai hatásáról; teljes szövegű német fordításban eljuttatja a Független Kisgazdapárt Bajcsy-Zsilinszky Endre által készített, a háborúból való magyar kibontakozás útját kereső memo­randumát. A Volksbund gyorsított ütemben hozzálát terrorszervezete, a Deutsche Mannschaft országos kiépítéséhez. 1943. augusztus S. Német—magyar gazdasági egyezmény. Ennek keretében évi 9 600 000 pengő átutalást kap a Volksbund a német birodalomból. A ma­gyarországi nácinémet népcsoport-szervezet tényleges évi költségvetése azonban 41 717 300 pengő. A német érdekeltségű budapesti Mercur Bank és magyarországi német ipari és kereskedelmi vállalatok jövedelméből származó források jelentik a Volksbund működésének legfontosabb anya­gi bázisát. 376

Next

/
Thumbnails
Contents