Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)

A pártbizottság tagjai négy csoportban: a katonai, a hírközlési, a szervezési, va­lamint az agitációs és propaganda csoportban dolgoztak. Egy három tagú szű- kebb bizottság fogta át a katonai és hírközlési ügyeket is. (Forgách Dezső, Lud­wig Kálmán és Dukesz Artúr.) Lenin műveit is lefordították, valamint kiadták a Jeniszej című illegális lapot. Népszerű marxista előadásokat, politikai felvilá­gosító és tájékoztató szemináriumokat is szerveztek. Forgách megalakította az il­legális vörösezred 1-3. zászlóaljának a parancsnoki karát. Kidolgozták a katonai felkelés tervét, fegyvereket és lőszert gyűjtöttek. Sikerült felvenni az orosz par­tizánokkal és a városi illegális bolsevik szervezettel is a kapcsolatot. 1919. július 30-án az orosz kolcsakista újoncok fellázadtak és rövid ellenállás után győztek. Sajnos, a tervet nem egyeztették a hadifogolytábor és a város bolsevikjaival. A fellázadt 31. ezred szibériai katonáit sikeres papi fondorlattal néhány óra alatt leszerelték. A táborba érkezett csehek először a Szibériáikat, mintegy 630 főt, másnap pedig a tábor kommunista vezetőit, közöttük dr. Molnár Alajost is agyonlőtték.107 Érdekes forradalmi utat tett élete folyamán a fogolytáborból Somogy me­gye első kommunista megyei titkári posztjáig, a kaposvári ,szabósagéd Győrffy Antal (1893-1968). Elsők között lépett be a kommunista pártba és a szaxatovi vörös gárdába. 1918. május 10-én a szaratovi ellenforradalmi puccs kezdetekor egy 70 főnyi internacionalista osztag tagjaként részt vett annak felszámolásában. Parancsnokai az elszántságát látva rövidesen a moszkvai pártiskolára küldték. Innen, 1918 novemberében az első hazaküldött 80 magyar agitátor egyike volt.*08 A felszabadulás után a párt első megyei titkára lett. 1918 nyarán a turkesztáni fronton az angol intervenciósok által támoga­tott ellenforradalmárok ellen Csuti ]ános (1893) és Szerelem Domokos (1891), rövid ideig pedig Teveli László (1890) is ezen a frontszakaszon harcolt, később pedig pártiskolán Orenburgban és Szamarában tanult. Teveli 1921-ben tért haza.'™9 1918 elejétől az orenburgi fehér kozákok vezére, Dutov atomán ellen Buzuluk és Taskent irányából a Vörös Hadsereg egyszerre indult támadásba. Jú­liusban Dutov átmeneti sikerei egy ideig Turkesztáni elvágták a szovjet hata­lomtól. Közben a helyi ellenforradalmárok felkelést robbantottak ki. A turkesztáni fronton harcoló somogyiak öt-hat évtized távlatából a kö­vetkezőkre emlékeztek vissza: Csuti János:110 „1918 nyár végén Taskentből jöt­tek toborozni, én is beálltam közéjük. Ekkor már sok magyar harcolt a nemzet­közi ezredben. Én a későbbi ferganai lovasdandár 2. lovasezredéhez kerültem. Bajtársaim közül - akikre félévszázad elmúltával emlékezem -, azok a követ­kezők voltak, Molnár Károly magyarladi, azaz földim volt. Századparancsnokom pedig Nagy János volt. Öt másik két társával, Bika István és Mészáros Jánots lovas-századparancsnokokkal 1920 tavaszán (április) Vörös Zászlórenddel tün­tették ki.111 Emlékezem még Ácsai János, Stark Endre, Nemes József, Vass An­tal, Nagy Ferenc és Rideg Sándor nevére is. A lovasosztály kürtöse Mártfai András volt. A más nemzetiségűek közül emlékezem Anaczker osztrák, Gutkov orosz és Kirschler német internacionalistára is. Velük egy században harcoltam. Mi az ellenség gyűrűjétől voltunk körülvéve. Az ellenforradalmárok arra szá­mítottak, hogy minket kiéheztetnek. 1919. szeptember végéig Os város környé­kén a helyi szárt nemzetiségű ellenforradalmi bandák gyilkoltak és raboltak. A bukarai emírt az ashabadi ellenforradalmi kormánnyal pedig az angolok támo-

Next

/
Thumbnails
Contents