Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)

A pártbizottság tagjai négy csoportban: a katonai, a hírközlési, a szervezési, valamint az agitációs és propaganda csoportban dolgoztak. Egy három tagú szű- kebb bizottság fogta át a katonai és hírközlési ügyeket is. (Forgách Dezső, Ludwig Kálmán és Dukesz Artúr.) Lenin műveit is lefordították, valamint kiadták a Jeniszej című illegális lapot. Népszerű marxista előadásokat, politikai felvilágosító és tájékoztató szemináriumokat is szerveztek. Forgách megalakította az illegális vörösezred 1-3. zászlóaljának a parancsnoki karát. Kidolgozták a katonai felkelés tervét, fegyvereket és lőszert gyűjtöttek. Sikerült felvenni az orosz partizánokkal és a városi illegális bolsevik szervezettel is a kapcsolatot. 1919. július 30-án az orosz kolcsakista újoncok fellázadtak és rövid ellenállás után győztek. Sajnos, a tervet nem egyeztették a hadifogolytábor és a város bolsevikjaival. A fellázadt 31. ezred szibériai katonáit sikeres papi fondorlattal néhány óra alatt leszerelték. A táborba érkezett csehek először a Szibériáikat, mintegy 630 főt, másnap pedig a tábor kommunista vezetőit, közöttük dr. Molnár Alajost is agyonlőtték.107

Érdekes forradalmi utat tett élete folyamán a fogolytáborból Somogy megye első kommunista megyei titkári posztjáig, a kaposvári ,szabósagéd Győrffy Antal (1893-1968). Elsők között lépett be a kommunista pártba és a szaxatovi vörös gárdába. 1918. május 10-én a szaratovi ellenforradalmi puccs kezdetekor egy 70 főnyi internacionalista osztag tagjaként részt vett annak felszámolásában. Parancsnokai az elszántságát látva rövidesen a moszkvai pártiskolára küldték. Innen, 1918 novemberében az első hazaküldött 80 magyar agitátor egyike volt.*08 A felszabadulás után a párt első megyei titkára lett.

1918 nyarán a turkesztáni fronton az angol intervenciósok által támogatott ellenforradalmárok ellen Csuti ]ános (1893) és Szerelem Domokos (1891), rövid ideig pedig Teveli László (1890) is ezen a frontszakaszon harcolt, később pedig pártiskolán Orenburgban és Szamarában tanult. Teveli 1921-ben tért haza.'™9 1918 elejétől az orenburgi fehér kozákok vezére, Dutov atomán ellen Buzuluk és Taskent irányából a Vörös Hadsereg egyszerre indult támadásba. Júliusban Dutov átmeneti sikerei egy ideig Turkesztáni elvágták a szovjet hatalomtól. Közben a helyi ellenforradalmárok felkelést robbantottak ki.

A turkesztáni fronton harcoló somogyiak öt-hat évtized távlatából a következőkre emlékeztek vissza: Csuti János:110 „1918 nyár végén Taskentből jöttek toborozni, én is beálltam közéjük. Ekkor már sok magyar harcolt a nemzetközi ezredben. Én a későbbi ferganai lovasdandár 2. lovasezredéhez kerültem. Bajtársaim közül - akikre félévszázad elmúltával emlékezem -, azok a következők voltak, Molnár Károly magyarladi, azaz földim volt. Századparancsnokom pedig Nagy János volt. Öt másik két társával, Bika István és Mészáros Jánots lovas-századparancsnokokkal 1920 tavaszán (április) Vörös Zászlórenddel tüntették ki.111 Emlékezem még Ácsai János, Stark Endre, Nemes József, Vass Antal, Nagy Ferenc és Rideg Sándor nevére is. A lovasosztály kürtöse Mártfai András volt. A más nemzetiségűek közül emlékezem Anaczker osztrák, Gutkov orosz és Kirschler német internacionalistára is. Velük egy században harcoltam. Mi az ellenség gyűrűjétől voltunk körülvéve. Az ellenforradalmárok arra számítottak, hogy minket kiéheztetnek. 1919. szeptember végéig Os város környékén a helyi szárt nemzetiségű ellenforradalmi bandák gyilkoltak és raboltak. A bukarai emírt az ashabadi ellenforradalmi kormánnyal pedig az angolok támo-