Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Andrássy Antal: Somogyi katonák az első világháborúban és az oroszországi polgárháborúban (1914-1922)
gatták. Északról pedig elzártak bennünket. A nemzetiségi ellentéteket az ellenforradalmárok gyilkolásra használták fel. Több helyen leölték a kirgiz falvak lakóit. Az állandó pusztítás tönkretette a gazdasági életet is. Nekünk hol egy falut, hol egy gyárat, pl. csuzdai gyapotfeldolgozót kellett a fehérektől megvédenünk. 1919. január 18-19-re virradó éjszakán az ellenforradalmárok Oszipov volt cári tiszt vezetése ala'tt Taskent stratégiai pontjait megszállták. Elfogtak 19 szovjet funkcionáriust, illetve katonát, és azokat hajnalban bestiális módon meggyilkolták. Minket a fehérek kezdetben az erődítménybe szorítottak vissza, akik kitartó tüzérségi tűzzel lőtték állásainkat. Nem voltak valami fene jó tüzérek közöttük, mivel nagy kárt nem okoztak közöttünk emberéletben. A másfél napos ostrom után ellentámadásba mentünk át és most már mi lőttük a visszavonuló fehéreket. Január 21-én hajnalban levertük az ellenforradalmárokat, akik Oszi- powal Fergana felé elmenekültek.”112 Egy másik, nem somogyi hadifogoly visz- szaemlékezésében olvashatjuk: „Az ellenforradalmárok rövid győzelme után a szovjetház tanácstermének padlóján két ember feküdt halva. A fehér tisztek veszett dühvei rugdosták őket. Kiderült, hogy a tanácsterem ablakából az egyik vöröskatona gépfegyverrel tartotta sakkban a fehéreket az utolsó töltényig, a másik pedig egy ládányi kézigránátot dobált közéjük a szoba másik oldalán. Az utolsó lőszerükkel viszont főbe lőtték miagukat. Néztem őket. A fehéreket is és a halottakat is. Ezek hát a bolsevikok? Mondták körülöttem, hogy egyszerű munkások voltak.”113 A rövid pillanatnyi kép megőrzője is magyar hadifogoly volt. Ekkor, 1919 januárjában még nem állt a forradalom oldalán. Éppen ennek, a fehérek gyilkosságainak és kegyetlenkedéseinek a hatására lett a taskenti Cseka tagja. Csuti János ezután részt vett Turkesztán felszabadításában és a taskent- orenburgi vasútvonal megtisztításában: „A frontparancsnoka hamarosan Frunze lett, aki 1920 elején tartalékba vezényelt bennünket, majd átszervezték az internacionalista egységeket. Én a 2. Karl Liebknecht nemzetközi lovasezred, kötelékében, Nagy János századához tartoztam. M’nket Ferganába vezényeltek, hogy azt az ellenforradalomtól megtisztítsuk. Ezután 1920 szeptemberében részt vettem Buhara felszabadításában. Különösen súlyos harcok folytak a régi Buhara felszabadításakor. A város közepén hatalmas kőfal védte a várat és a központi épületeket. A városnak stratégiai fontoissága volt, mivel közvetlen üt vezetett Perzsiába, amelyen az angol csapatok támogatták, illetve biztosították az ellenforradalmárok utánpódását. Egyrészt a városban, illetve északkeleti irányban visszavetettük és megsemmisítettük őket.” Csuti még több ütközetben vett részt 1920 decemberéig, amikor leszerelt. A következő év elején hazatért szülőföldjére, Somogyba.114 Az Orenburg-Taskent vasútvonal megtartásáért harcolt több ezer magyar társával együtt Szerelem Domonkos is. Részt vett Aktyubinszk és Orenburg felszabadításában (1919. január 22.). ,,Orenburg elfoglalásával helyreállt a kapcsolat Szovjet-Oroszország és Turkesztán között. Rövidesen itt értesültünk egy hadseregparancsból, hogy Magyarországon is létrejött a Tanácsköztársaság. Ennek nagyon örültünk és a hír újból felélesztette bennünk a mielőbbi hazatérés lehetőségét.” Ezután vasútbiztosító volt, majd 1921 júliusáig a ferganai fronton harcolt az ellenforradalmárokkal.1,5 351
