Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)

Utcakép Szigetváron a századfordulón

Utolsóként tekintsük át Kaposvár gazdasági és társadalmi életének fejlődését. Az egyik kortárs, Bergel József, akinek a reformkori városról adott beszámolójából már idéztünk, Kaposvár további fejlődéséről írva beszámol arról, hogy 1857-ben Donner János sörföző a Kapóson túli telkén házat építtetett, de mivel a földesúri jogra hivatkozva megtagadták tőle az engedélyt a sörfőzésre, ezért kiparcelláztatta területét és egy új városnegyed teremtője és névadója lett. 1877-ben már 96 ház állott ott.77 A város számára előnyös lehetett az uradalom már említett bérbe adása, mert a hatalmukat éreztető uradalmi tisztviselők helyett 1861-ben egy jó gazdasági érzékkel rendelkező bérlő lett az uradalom vezetője Freystádtler Antal személyében, aki ipari üzemet (fafűrészelő) létesített a városban.

Az 1870-es, 1880-as évek 6-7 ezer lakosú Kaposvára - az egyik kortárs szerint - külsejében alig különbözött egy nagyobb falutól. Egyetlen utcája volt, a pécs-varasdi állami út, amely mintegy 3 km hosszan húzódott és alig voltak mellékkiágazásai. Erre merőlegesen épült ki a Kaposfüred felé vezető utca, amely a Kapos csatornától húzódott északi irányban. A Kapós hegyi szőlőikbe gyalog és kocsin jártak ki a lakosok. A város a Virág utca sarkáig tartott, ott állt eleinte az útszéli hercegi kocsma, később egy községi óvoda, majd elemi iskola.

Ettől a hosszú utcától északra Esterházy herceg uradalmának gazdasági udvara, majorja és pajtás kertjei terültek el néhány tisztilakkal, s ezek fölött már mezőgazdasági terület húzódott.

A színház helyén az Esterházy uradalom két, szalmával fedett füstöskony- hájú cselédháza és néhány összetákolt disznó- és baromfiól állott, míg a vármegye háza mellett hosszan húzódtak a „tuberculozis bacilussal” fertőzött földszintes

3D