Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)
Ezekben az 'években a céhekbe csoportosult iparosoknak megvolt a maguk külön belső közösségi élete, s ugyanígy a kereskedőknek is a maguk társas helye. A politikai életben ügyvédek és az Esterházy uradalom bérlői vitték a szót. 1866-tól Somogy néven hetilapja is volt Kaposvárnak, amelyet Nagykanizsán nyomtattak és tengelyen hoztak a városba. Utóbb Kaposvár néven is jelent meg hetilap. A postát ekkor még Boglárról hordták ún. diligenceken, s a leveleket, hírlapokat egyetlen levélhordó hordta ki.78 Milyennek látta a város vezetősége Kaposvárt, ahol élt, s amelyet irányított? 1864-ben Szigethi János városbíró adta meg Pesty Frigyes kérdéseire a választ, s ez nemcsak Kaposvár akkori helyzetét mutatja be, hanem azt is, hogy a város vezetői előtt milyennek tűnt ez a közösség. A város nevét ekkor kétféleképpen használták: Kapos és Kaposvár, s mindkettő a város alatt folyó vizétől kapta nevét. Az utca- és hegynevek, továbbá az azokhoz fűződő magyarázatokból kiderül, hogy a vár sokáig központi szerepet játszott a város életében, s ezt nemcsak a város, hanem egy odavezető utca neve is átörökítette az utókornak. A hegyeken szőlők és gyümölcsfák voltaik, s mindenütt megjegyzi a bíró, hogy a bor jó. Megemlíti a Kaposvár körül kiirtott és megmaradt erdőket, melyek közül a Nádasdi erdőben híres vadászatokat tartottak. A Kapos vizét addigra már rendezték, de a környéken még volt mocsár, így az egyiknek: Nagy Jankó szigetnek a város védelmében volt nagy jelentősége. Érdemes megemlítenünk a Kalló berket, ahol 1765 táján nagy számban éltek csapók és szűrszövők, akik azonban elköltöztek onnan. A hagyomány továbbélését mutatja, hogy az 1843-ban létesített megyei posztógyár e régi malmok helyére települt. Ez a gyár, amely a rabok foglalkoztatása érdekében létesült, kellő szakértelem hiányában az 1850-es évek elején szűnt meg.79 Ez az ismertetés a város természeti környezetét is elénk állítja: a jelenlegi vasút körüli mocsaras területet a maga rendezetlenségében, a dombokat, a jó borokat termő szőlőt. Az olvasó önkéntelenül is arra gondol, hogy milyen súlyos károkat okozhatott itt a lakosságnak a századvégi filoxera . .. A megjelenő községi törvény kapcsán a város akkori vezetősége úgy döntött, hogy lépéseket tesz Kaposvár rendezett tanácsú várossá nyilváníttatása érdekében. A megye támogatta ezt a törekvést. A város kérvényében arra hivatkozott - egyebek között —, hogy az 1848 előtti 5 bolt helyett 1867-ben már 50 boltja volt, és reménye volt arra, hogy a bátaszék-fehérvári vasút felépítésével a vasútigazgatóság is Kaposvárra kerül.80 Kaposvár megkapta a rendezett tanácsú városi rangot, s ez sürgetően állította előtérbe a város külső képének rendezettebbé tételét. Erre azonban várnia kellett, amíg a város anyagilag is megerősödött. Ezt elsősorban gyárak -megtelepülésével lehetett elősegíteni, hiszen azok adója gazdagította a várost, s munkaerő-szükséglete keresethez juttatta a szegény, és gyakran munkanélküli polgárait. E vonatkozásban a legnagyobb „siker” a cukorgyár Kaposváron történő megtelepülése volt, amely 1894-ben nyitotta meg kapuit. A gyár nyersanyagbázisát nagyrészt a MIR által bérelt Esterházy uradalomban találta meg, úgy hogy - végső soron - ez az uradalom is elősegítette a város gazdasági életének fejlődését. megyei fogház épületei. A házakban csigás vagy szivattyús kutakról, esetleg gémeskutakról hordták a vizet, s a telkeket általában karók választották el egymástól. J1(o
