Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
T. Mérey Klára: Városiasodó településtípusok a századfordulón - Somogy megyei példák alapján (Második rész)
Az alábbiakban arra a kérdésre keressük a választ, hogy miként alakult e települések élete a reformkor után, miként hatottak rájuk az 1848-49. évi forradalom és szabadságharc eseményei, majd az azt követő terror és önkényuralmi időszak; hogyan formálódott arculatuk a kialakuló tőkés rendszer újat és mást hozó világában. Szeretném bemutatni azt, hogy milyen politikai, gazdasági és társadalmi események befolyásolták e városiasodó települések társadalmának alakulását és a bennük lakók életét. A forradalom és szabadságharc kora Somogy megye főispánja a reformkor vége felé Czindery László volt, aki az 1848. május 29-én tartott megyei közgyűlésen mondott le, miután a magyar kormány - gr. Zichy József személyében - már új főispánt nevezett ki a megye élére. Zichy nem fogadta el a megbízatást, így a megye alispánja foglalta el a főispáni széket. Jellasics hadai szeptember n-én keltek át a Dráván. Kaposvár felé tartottak, azt megsarcolták, majd elözönlötték Somogy megye területét. A megye történetét író kortárs szerint egy gyülevész hadsereg hadszínterévé vált a megye, s ez sok és súlyos károkat okozott, nagy felháborodást keltett. A magyar honvédek kezdeti sikereit követően decemberben ismét császáriak kezére került Somogy, s az 1849 januári közgyűlés kénytelen volt elfogadni Buries tábornok felszólítását a meghódolásra, s hódoló levelet intézett az uralkodóhoz.2 Windischgrätz herceg Czindery Lászlót nevezte ki a megye élére királyi biztosnak, aki január 23-án két század fegyveres kíséretében bevonult Kaposvárra. Első intézkedései azok ellen irányultak, akik „ö.nhatalmaskodásokkal a volt földesurak jogait bitorolják.” Ugyanakkor szorgalmazta a megyei adók beszedését, hogy a katonai megszállás költségeit fedezni tudja. A császári katonaság Somogybán a két, közigazgatásilag legfontosabb helyen: Szigetváron és Kaposváron állomásozott, mégpedig a megyeszékhelyen két, és Szigetváron egy század gyalogság volt, egy ágyúval. A politikai ellenállás lazonban egyre inkább nőtt. Januárban Szigetváron leverték a császári jelvényeket, Kaposváron pedig február közepén a császári őrség épületével szemben falragaszt találtak, amelynek szövege Kossuthot és Batthyányi éltette. A császári hadsereg elsősorban a fegyverektől félt, ezért beszedette és Horvátországba .szállította azokat.3 A sikeres tavaszi hadjárat után No.szlopy Gáspárnak - akit Kossuth március 18-án Somogy kormánybiztosává nevezett ki - sikerült május 7-é.n több ezer népfelkelő és nemzetőr kíséretében Kaposvárra bevonulnia, és ott megkezdte működését. Még a világosi fegyverletétel előtt három héttel is általános népfelkelést rendelt el, de a megye augusztusban már a császáriak kezébe került. Miként viselkedtek e történelmi viharban azok a mezővárosok, amelyeknek történetével foglalkozunk? Barcs, a Dráva mellett a nemzetőr sereg gyülekezőhelye volt, Jellasics betörése előtt. A háborús események nyilván nem hagyták érintetlenül. Kaposvár megsarcoltatásáról már szóltunk, de ide tartozik még annak megemlítése is, hogy Czindery kormányzása idején ebben a városban is ledöntöttek a kétfejű sast.4 A forradalmi gondolat tehát ált a város közösségében és akadtak bátor emberek, akik ennek valamilyen formában hangot is tudtak adni. 292
