Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
a korszerűtlen technikai szerek következtében gyakoriak voltak a tűzesetek és a tűzvészek. 1885-ben például 243 tűzeset, 1887-ben meg egy, az országon végigvonuló tűzvészsorozat hívta fel a figyelmet az önkéntes tűzoltóégyletek kialakítására. Az országban az 1880-as évekre már több is alakult, sőt eddigre már megkezdték regionális szövetségeik megszervezését is. A dunántúli Tűzoltóegyletek Kerületi Szövetsége 1879-ben alakult meg Pápán.266 A Somogy V arme gyei Tűzoltószövetséget 1899-ben szervezték meg. A Somogy hetilap már 1867-ben szorgalmazta tűzoltó egyletek alakítását. Az első azonban csak 1874-ben alakult meg Csurgói Önkéntes Tűzoltóegylet néven. A tűzoltóegyesületek gyarapodása lassan folyt, s csak 1885 után vett nagyobb ütemet. A megyében a köteles tűzoltóságot is késve, 1890-ben kezdték el megszervezni.267 1895-re szinte valamennyi településre kiterjedően268 kialakult az önkéntesek és köteles tűzoltók testületéinek megyei'hálózata. Volt olyan hely, ahol több is működött, mint például a megyeszékhelyen a Kaposvári Önkéntes Tűzoltóegylet, a Kaposvár-D onnervárosi Önkéntes Tűzoltóegylet és a Kaposvári Önkéntes Tűzoltó és Mentő Társulat. A városban ugyanekkor nem volt köteles tűzoltóság és 1912-ben is mindössze 10 fizetett tűzoltót osztottak be az önkéntesekhez.269 A források tanúsága szerint többször bebizonyosodott, hogy a város tűzoltóegyletei nem álltak feladatuk magaslatán.270 A tűzoltók azonos célokat követtek. A tűzoltáson kívül az elemi csapások esetén is kivonultak; a hőskorban még mentőszolgálati feladatokat is elláttak. Gyakran tartottak elméleti és gyakorlati kiképzést. Nyáron, a betakarítások idején éjjeli őrszolgálatokat láttak el. Ha valamelyik tagtársuk szolgálatban meghalt, hozzátartozójuknak temetési és egyéb segélyt is adtak. Az egyesületek egyébként igyekeztek - érthető okokból - a katonás fegyelmet megtartani, any- nyira, hogy az iharosiak alapszabálya még azt is kimondta, az „őrtanyát” gyermekek és nők nem látogathatták.271 Mivel a tűzoltóegyesületek általában kis vagyonnal rendelkeztek, folyamatos működésük érdekében gyakran kellett kérniük segélyeket. Ha volt rá lehetőség, a pénz- és felszerelésbeli segítséget megkapták a képviselőtestületektől, a törvényhatóságoktól vagy akár a kormánytól is. A tbc okozta pusztítás sok emberben megerősítette a népbetegség leküzdésének vágyát. Somogy megyében 1906-ban 1491-en, 1910-ben 1245-en haltak meg tuberkulózisban.272 1908-ban - az országban harmadikként - megalakult a Tüdővész Ellen Védekező Egyesület. A szervező munkát Szaplonczay Manó és Csurgó Jenő vezette. Az induláshoz jelentős mennyiségű segélyt kaptak Andrássy Gyula belügyminisztertől, a törvényhatóságtól, Kaposvár városától és persze több magánszemélytől is, mint pl. egy 300000 koronás alapítványt gr. Festetich Pálné- tól.273 A tüdőbeteggondozó pavilont 1911-ben adták át. Az egyesület elsősorban a tbc. terjedését akarta megállítani. A szegényebb betegeket pedig segélyezni kívánta és hozzátartozóiktól elkülöníteni. Feladatuknak tekintették a felvilágosítást, a betegek nyilvántartását, életmódjuk ellenőrzését és a közigazgatás szerveivel való együttműködését is. 1908-1911 között több ezer embert vizsgáltak meg.274 Felvilágosító előadásokat tartottak - vidéken is -, nemcsak a tüdővészről, hanem az általános higiéniai kérdésekről, a nemi betegségekről, a munkaegészségügyről és az alkoholizmusról is. Az egyesület 71 alapító tagja 1911- ben jórészt a megyei arisztokraták sorából került ki. 132 rendes tagja orvos, ügyvéd, köztisztségviselő és iparos volt. 98 pártoló tagot is magukénak mondhattak.275
