Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)

A segélyező egyesületek

Az egyesületeknek ebbe a csoportjába belépő emberek az állam szociális és társadalombiztosítási ellátásának hiányát próbálták meg pótolni. Ettől a kategóriától el kell választani a segélyező egyleteknek azt a részét, amelyek kölcsönöket nyújtó gyakorlata a kiépülő hitelrendszer legalsó fokát képezte. A segítségre megvoltak az igények, hiszen a dualista rendszer kiépülése már a kezdetén átesett egy jelentős elszegényedést is magával hozó gazdasági válságon. Majd a korszak előre haladtával végbemenő társadalmi differenciálódás is növelte az elnincstelenedést. 1892 és 1899 között elkészítették a különböző ínségenyhítő megoldás keretében segélyezettek kimutatását.276 Eszerint igen kevesen részesültek a segélyekből. A szociális ellátás egy részét a zömében felekezeti jótékony nőegyletek végezték. Eleinte többségük izraelita volt, majd 1888-1895 között megemelkedett a katolikus egyesületek száma is. Az izraelita nőegyletek általában a szegény és az özvegy nőket, illetve az árvákat segélyezték és ápolták. A katolikus, illetve más keresztény vallású jótékony egyesületek alapszabályait csak nagyon gyér számmal találtuk meg. Ezekből a segélyezettek körét nehéz meghatározni. A nőegyletek másik csoportját azok alkották, amelyek nem vallási alapon szerveződtek. Ezekben együtt dolgoztak a különféle felekezethez tartozó tagok. Kaposváron két jelentős jótékonysági egyesület is alakult. Az Esterházy- uradalmat bérlő Freystädler Antal 15000 frankos alapítványából létesült 1880- ban a Mária Valéria Egylet,277 hogy „ . . . a városban felállítandó árvaházban árvaleányokat erkölcsös, ügyes és szorgalmas gazdasszonyákká, cselédekké [nevelje] s nekik az intézetből kilépésük után állást [szerezzen].

... fölvétetnek és az egylet költségén elláttatnak s kiképeztetnek Somogy megyei illetőségű árvalányok nemzetiségi és valláskülönbség nélkül, kik 6. évüket betöltötték, de 12. évüket túl n.am haladták; 16 éves korukon túl azonban az árvaházban többé helyük nem lehet, kivévén, ha mindjárt nem sikerült részükre illő alkalmazást szerezni.”

A Kaposvári "jótékony Nőegylet 1891-ben alakult ,,a hatóságilag szegények, jó erkölcsű egyének segélyezésére”, a betegek gyógyítására, a szegény iskolás gyermekek ruházására és ínségkonyha felállítására.278 Az 1907-es titkári jelentés szerint az általuk zavarosnak ítélt női emancipáció eszméjével is fel akarták venni a harcot.279 1906-ban 55 családot segélyeztek készpénzzel, tűzifával és élelemmel.280 A megye más településein is alakultak jótékony egyesületek, egyebek mellett a Csurgói Szegényeket Segítő Egyesület, a Szigetvári jótékony Nőegylet, s a Barcsi Jótékony Nőegylet,281

Egy speciális réteget: a börtönből szabadultak polgári életbe való visszatérését, illetve a még elítéltek családtagjainak életét kívánta segíteni az 1907-ben alakult Somogy Vármegyei Rabsegélyező Egyesület.

Nyilván a történelmük során rájuk kényszerített erős összetartás miatt a legtöbb betegsegélyező egyesületet a zsidók alapították. A megyében két fajtájukat engedélyeztették: a Bichur Oholin betegsegélyező és látogató egyleteket - Kaposváron, Marcaliban - és a chevra cadishákat. Ez utóbbi bitbuzgalmi, beteg- segélyező és temetkezési egyleteket több helyütt - így például Csurgón, Barcson, Nagyatádon, Karódon, Kaposváron, Adándon, Szigetváron - is megalakították. A reformkorig is visszanyúló alapszabályaikban precízen megszabták a beteglá281