Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
jövedelmi forrás nyílt meg azáltal, hogy termékeik mindenkori jó értékesítése lehetővé vált”257. A Balaton-kultusz fellendítésében a legnagyobb részük a fürdőegyesületeknek volt. Elsőként 1897-ben a Bogiári Fürdőegyesület nyújtotta be alapszabályát, melynek céljai közé sorolta az összetartozás érzésének ápolását, a nyaralók kényelmének, szórakozásának biztosítását, közutak, sétányok kialakítását, a parkosítást, „közös fürdőépületek és minden olyan megfelelő anyagi és szellemi szükségletek [kielégítését], melyek Boglárnak, mint fürdőtelepnek emelését, szépítését célozzák és azt esetleg rendes fürdőhellyé fejleszteni alkalmasak”.258 Boglár után egymásra alakultak a jelentősebb települések fürdőegyesületei (pl. Ba- latonberényben, Balatonlellén, Balatonszemesen, Balatonsz,árszón, Fonyód-Sán- dortelepen, Zamárdiban). Sokat számított, amikor a part menti birtokosok felismerték az idegenforgalomból várható nagy hasznot. A megemelkedett telekárakat és a növekvő élelmiszerszükségletet igyekeztek jól kihasználni. Jankovich László gróf Lellén, gróf Széchenyi Viktor Földváron, gróf Hunyady József Szemesen, gróf Zichy Béla, az Inkey-család és Basch Fülöp pedig Fonyódon parcellázott.259 Az egyesületekkel úgy kötötték meg a szerződéseket, hogy csak azok vásárolhattak telket, akik egyleti tagok voltak. A tagok zöme az ország más vidékein lakott. A Balatonszemesi Fürdőegyesület tagjainak nagy része budapesti, kisebbik része pedig kolozsvári, balassagyarmati, szombathelyi, pécsi, losonci, soproni, dombóvári, zólyomi, kecskeméti, győri, szegedi és székesfehérvári lakos volt. Foglalkozásukat tekintve minisztériumi főtisztviselők, földbirtokosok, gyárigazgatók, katonatisztek, középiskolai és egyetemi tanárok, jogászok, mérnökök, orvosok, gyógyszerészek, takarékpénztári igazgatók, művészek, sőt egyetemi hallgatók is szerepeltek az egyesületi nyilvántartásban.260 Helybéliek is lelkesen -támogatták a fürdőegyesületek alapítását. A part-, a villa- és a vasútállomásépítő munkák jó foglalkozási lehetőséget nyújtottak nekik, s amíg a nyaralók nem készültek el, a fizetővendég-szolgálat századfordulós elődeinek jó bevételt jelentett a vendégek elszállásolása. A kocsmák és szaporodó vendéglők, panziók, szállodák forgalma is megnőtt. S mindezeken felül a korábban elzártan élő falusi közösségek egy merőben új életformát sajátítottak el. A fürdőegyesületek biztosították az idényekben a pezsgő társasági életet. Sokat tettek a települések fejlesztéséért is: fákat telepítettek, parkosítottak, utakat építettek és javítottak, csatornáztattak és1 alapcsővezettettek. Figyelemmel kísérték a strandok víztisztaságát. A Balaton szeszélyes vízszintváltozásai és a téli jégtorlódások ellen nagyarányú partvédelmi munkálatokat végeztek. Részt vettek a mólók és kikötők építésében. Nekik köszönhetően szaporodott meg a postahivatalok és a vasútállomások száma. A lakóhely széppé tételének szándéka vezette a Kaposvári Szépítő Egylet megalakítok 1912-ben. A gondolat már korábban megfogalmazódott.261 A Scholz Gyula vezette egyesület részt vett a sétaterek létesítésében és parkírozásában (pl. Színház park, Honvéd gyakorlótér egy része).262 1913-ban saját költségükön egy időjelző órát állítottak fel a katolikus templom mellett.623 Ebben az évben helyezték el az új színház előterében a Zsolnay-szökőkutat.264 1903-ban Fonyódon is alakult egy szépítészeti egylet a település „ .. . fellendítése, szépítése és az ott nyaraló, valamint kiránduló közönség érdekeinek előmozdítására”.265 A hagyományos építkezési mód és a gyúlékony építőanyagok, a megfelelő magtárak hiánya, a csekély szakértelem, a szervezetlenség, a nagy távolságok és 279