Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
tok, a helyi iparosok és kereskedők, illetve a kis számú értelmiség: tanítók, jegyzők, orvosok, uradalmi tisztségviselők. A kiegyezés utáni modern művelődési eszmék között szerepelt a felnőttek iskolánkívüli oktatásának gondolata is. Az analfabétizmus felszámolásának szándékával - angol és francia példák nyomán - a hazatérő emigránsok hatékony közreműködésével népoktatási köröket akartak létesíteni. A Budapesten 1870-ben megalakult Központi Népoktatási Kör vette át az országos szervezőmunkát. Somogybán azonban az országos felhívás ellenére sem alakult ilyen egyesület, pedig a megye művelődési helyzete ezt szükségessé tette volna. Eötvös József a népoktatási törvény előkészítése, majdani minél hatékonyabb végrehajtása és ehhez egy széles öntevékeny társadalmi bázis létrehozása, továbbá a liberális, szabadelvű felnőttoktatási koncepció érdekében népnevelési egyletek létrehozására szólította fel az országot. Ezt követően a magyar közvélemény soraiban széles társadalmi vita alakult ki. Az egyletdk szervezése az egyházak és a megyei önállóságot féltő törvényhatóságok miatt országszerte vontatottan haladt, mindössze 24 alakult, ,,s ezeknek is nagy része lassan feledésbe ment úgy, hogy 3 5 év múlva pusztába kiáltó szó lett a felhívás a társadalom közönye miatt”202. Somogybán is hasonló méretű vita bontakozott ki. A polémiákban elveszett a megyei népnevelési egylet, a Kaposvári Népnevelési Egylet is hosszas felekezeti viták után203 született meg 1868 májusában204. A legkiemelkedőbb és a leghosszabb életű egyesület, a Bakácsai Alsó-Járási Népnevelő Egylet alakulását is vallási ellentétek előzték meg. (A Dráva menti egyesület története egy további tanulmány témája lesz.) A megyében több rövid életű népnevelő egyesület is alakult, mint pl. a Tahi Kerületi Népnevelési Egylet, a Csurgói Járási Népnevelési Egylet. Volt olyan is, mely - mint a Karádi Katolikus Népnevelési Egylet, a Nagyberényi Katolikus Népnevelési Egylet - azért nem került be az alispáni nyilvántartásba, mert a belügyminisztériumi jóváhagyás megérkezése előtt már fel is oszlott205. A népnevelési egyletek alakulását kísérő sajtóviták után egy évtizeddel egy újabb országos akció indult. Az ország nemzetiségiek lakta területének magyar vezető rétege a magyarosítás gyorsítása érdekében társadalmi egyesületeket alapított, mint az Erdélyrészi Magyar Közművelődési Egyesület, a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesületet200, a Délmagyarországi Magyar Közművelődési Egyesületet, a Dunántúli Közművelődési Egyesületet, az Országos Magyar Iskolaegyletet. E körök tevékenysége, eszközei azonosak voltak: magyar nyelvi és irodalmi tanfolyamokat és előadásokat tartott, a magyar tanintézetek és óvodák számát akarta szaporítani. Díjakkal és kitüntetésekkel ösztönözték a magyar nyelvet tanító tanárokat és tanuló diákokat. Ifjúsági egyesületeket alapítottak és könyvtárakat adományoztak. Névmagyarosítási akciókat indítottak. A Temesvári Magyar Nyelvterjesztő Egyesület ezt ki akarta terjeszteni az árvaházi fiúnövendékekre is, akiknek nem voltak esetlegesen tiltakozó szülei207. A közművelődési egyesületek tevékenységével kapcsolatosan már a kortársak körében is heves vita indult a sajtóban, a parlamentben (Mocsáry Lajos), sőt a határokon kívül is. A polémia a következő évtizedekben is folytatódott. Az 1868-as nemzetiségi törvény, amely a tervezeténél kevesebbet adott, és a közismert fogyatékosságokkal is rendelkezett, még mindig Európa egyik legliberáli- sabb jogszabálya volt. Egyebek mellett elismerte a nemzetiségek egyletalakítási jogát is, amit viszont a sokat emlegetett 1508/1875. sz. rendelet igyekezett szű272
