Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)

kebbre vonni. A nemzetiségi kulturális egyesületek már 1867 előtt, az önkényuralom korában megalakultak. Az 1880-as években induló magyar közművelődési egyesületek sorában a Felvidéki Magyar Közművelődési Egyesület volt az első. Az 1885-1888-as esztendők igazgatóválasztmányi jegyzőkönyvi másolataiból sokat tudhatunk meg munkájáról. Célja volt a működési területén élő „nem-magyar ajkú lakosságot magyar szellemben fenntartani és nevelni, s a magyar nyelvnek, mint állam nyelvének ismertetését terjeszteni”208. Ennek érdekében több túlkapás is történt. 1885-ben a cégtáblákat és az éttermi étlapokat is magyar nyelvűre akarták felcserélni, azt is határozatba foglalták, hogy az újonnan szerveződő óvodákba, ha „az óvónő magyaron kívül más nyelvet is bír, oly vidéken, hol ezen más nyelv honos, nem alkalmazható”2®9. Az 1886-os közgyűlésen az elnöki megnyitó is alapeszmeként ismerte el a magyar politikai nemzet elméletét. A Felvidéki Közművelődési Egyesület szerepét azonban nem lehet egyértelműen csak negatívan megítélni. Az iskolai és óvodai hálózat bővítésével és segítésével sok terhet vett le annak a kultúrkormányzatnak a válláról, amely nemcsak a nemzetiségi, hanem a magyar közoktatás ügyét sem tudta megfelelően támogatni. Közművelődési munkájában a magyar mellett a szlovák szempontokat is figyelembe vette: elfogadták, hogy a „tót közművelődési egylet” kérésére támogatják a „hazafias tót nyelvű művek terjesztését”. Az 1886. január 9-i jegyzőkönyv elmondta, hogy a „ ... tót közművelődési egyesület által kiadott - Vlast a Svet - czimű hazafias képeslap terjesztése érdekében tett elnöki intézkedések helyeslő tudomásul vétetnek és különösen a kör- és községi jegyzők lesznek újból felkérendők a terjesztésre, egyúttal ... az egyesület költségén évi 1 frt előfizetési díj mellett 100 példány az első évben megrendeltetik, ... Az irodalmi szakosztály javaslatára a pozsonyi közművelődési egyesület kiadott tótnyelvű hazafias tartalmú füzetből füzetenként 18 kr. összesen 200 példány rendeltetik, mely példányok különösen a népiskolákban jutalmi könyvként fognak kiosztatni”210. A következő választmányi gyűlésen azután szép eredményről számolhattak be: három vármegyében 359 előfizetőt sikerült toborozni a „Vlas a Svet” lapra. A Pozsonyi Magyar Közművelődési Egyesület 1886. évi tevékenységében helyet kapott a „tót és magyar irodalmi termékek kiadása és terjesztése” is.211 Ugyanakkor arról panaszkodtak, hogy a kormány a beígért segélyt nem tudta megadni. „Nagy baj volt - írták - az, hogy hazánk tót ajkú lakosságának szellemi táplálékáról senki sem gondoskodott, minek természetes következménye volt, hogy szemes vállalkozók ... rémhistóriákkal” csináltak maguknak jó hasznot. A hiányt érezve az egyesület „az első lépést megtéve tót füzeteket adott ki ... ”212, amelyeket 3000 példányban osztottak ki. A munkájukat könnyítette, hogy időközben „ .. . a felvidéki tót közművelődési társulat is megkezdte áldásos működését”. A pozsonyi egyesület 236 tagja a szlovák nyelvű lapokra is előfizetett. A jegyzőkönyv kiemelte a malackai, a pozsonyi és a nagyszombati főszolgabírókat, akik jelentős tevékenységet fejtettek ki a szlovák művek terjesztésében.

1890-ben alakult meg a Dunántúli Közművelődési Egyesület, melynek előkészítésében több somogyi birtokos is részt vett. A dunántúli egylet megszervezését követően 1891-ben megszületett a Somogy megyei Közművelődési Egyesület. Célja lényegében azonos volt a többi ilyen jellegű egyesületével: a magyar nyelvet és kultúrát s a „hazafias szellemet” kívánták terjeszteni elsősorban a csurgói és a nagyatádi járásokban, továbbá a kivándorlást is meg akarták akadályoz273