Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)

moly szerepet töltött be a vallásos Irodalom. A felekezeti olvasókörök eszköz- rendszerében - Bolevácz József állításával ellentétben194 - egyáltalán nem volt jellemző a tagdíjmentesség. A vallási alapon szerveződött olvasóegyletek nemcsak céljaikban, hanem szervezeti struktúrájukban is számos konzervatív jelet hordoztak. A körök egy részében eleve az alapszabályokban kötötték ki, hogy az elnök, akit nem választottak, hanem kineveztek, csak a helyi pap lelhetett195.

Azt a növekvő paraszti elégedetlenséget, amely végül is az 1905-ös sztrájkhullámba torkollott, már az 1890-as évektől lehetett érezni. Az osztrákellenes hagyományokat is megmozgató millennium után egyre gyakrabban szerepelt az egyesületek nevében 1848-ra utaló megkülönböztetés. Elsőként a Homokszentgyörgyi „Kossuth” Kör alakult meg196. Ezek az egyesületek Somogybán azonban csak nevükben voltak radikálisak. A lengyeltóti főszolgabíró az alábbi véleményt adta - a mozgalmas 1912-ben! - a Szöllösgyöröki 48-as Függetlenségi Olvasókörről: „ ... eddigi működése és megbízhatósága ellen kifogás nem emelhető .. . Politikai működést eddig nem fejtettek ki”197.

Az olvasókörök legfontosabb feladata a művelődés, az olvasási kedv felkeltése és az ehhez szükséges könyvtárak létrehozása, gyarapítása volt. Az 1885-ös könyvtári statisztika198 310 vidéki egyleti és társulati könyvtárat mutatott k.i 313 171 kötetnyi állománnyal. Somogyra a statisztika mindössze 1 könyvtárat jelzett. A valóságban - az alispáni iratok szerint - 7 egyesületnek volt kis könyvtára199. A kép csak lassan vált kedvezőbbé. Az új egyesületek arra törekedtek, hogy alapításuk után 2-3 évvel legyen könyvtáruk. Ez nem volt könnyű feladat, mert a sokszor alacsony tagdíjak igen szerény fejlesztési lehetőséget biztosítottak. A tagdíjakon túl a bálok és műkedvelő előadások, az eladott újságok bevételei, a kölcsönzési díjak és a kisebb-nagyoibb adományok segítették a könyvtárfejlesztő munkát. Az egész országra kiterjedő népkönyvtár-adományozó akcióiban az 1890- es évektől 100-200 kötetes könyvtárakat adományoztak a Földművelésügyi Minisztérium, a Múzeumok és Könyvtárak Országos Tanácsa és a közművelődési egyesületek. Ilyen úton több tucat egyesület jutott könyvtárhoz. Volt olyan év, 1908-ban, amikor 10 somogyi olvasókör kapott 100-173 kötetes könyvtárat200. A „Magyar Minerva 1904-1911-es kötete több könyvtárral rendelkező (és még működő) olvasókört ismert Csokonyán, Erdőcsokonyán (Szalóky Dániel alapította), Kőröshegyen (Ágoston József, gr. Széchenyi Imre), Szigetváron, Szöllösgyö- rökön, Balatonberényben, Lakácsán és Somogyszilben. Az 1912-13-as kötet pedig ezeken kívül felsorolta: Attalát, Balatonboglárt, Vásárosbécet, Drávafokot, Görgeteget, Istvándit, Komlósdot, Kónyit, Lábodot, Nagybábonyt, Öreglakot, Patát, Poklosit, Szakácsit, Szárszót, Somogyszobot, Vámost és Zicset. 200 kötetnél nagyobb olvasóköri könyvtár 5 volt. A legnagyobb 1590 művel a szöllősgyörökiek tulajdonát képezte201. Az egyesületeknek adott könyvtárak állományát úgy állították össze, hogy használóik „kedélyét nemesítsék”. Mezőgazdasági és kisipari szakkönyveket, népszerűsítő és ismeretterjesztő műveket, szórakoztató és néhány klasszikusnak számító szépirodalmi munkát kaptak. Az újságrendeléseket kormánypárti és ellenzéki lapokból, divatos irodalmi és általános folyóiratokból, valamint élclapokból állították össze. >

A somogyi olvasókörökben nem volt az alföldi egyletekhez hasonlatos éles társadalmi elkülönülés. Sokszor szerepeltek együtt a tagnévsorokon a parasz271