Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
súlyozni. A felekezeti egyesületek megszervezésével azonban nemcsak az állami befolyást gyengítették, hanem a fellobbanó vallási ellentétekkel voltaképp egymást is. i882nben terjesztették fel jóváhagyásra a Csurgói Esperességi Kerülethez tartozó Római Katolikus Tanító Egylet alapszabályát. 16/‘ Az ún. Balaton melléki tanítói körből alakult meg 1874-ben a Külső-Somogyi Evangélikus Református Tanítói Egyesület, melynek működési területe a járási és megyei határokat is átlépte. Ez az egyesület aztán az egész korszakban végig működött. A tanítóegyesületek egyébként szociális feladatokat is elláttak, mert ha csekély mértékben is, de kisebb segélyeikben részesítették tagjaikat és azok hozzátartozóit is. A somogyi értelmiségiek más csoportjai, az orvosok és gyógyszerészek, a mérnökök és építészek, a vasutasok, a postai altisztek, a magántisztviselők, a pénzintézeti hivatalnokok stb. is létrehozták saját egyesületeiket. Hosszú vajúdás után a közigazgatást átalakító törvényeket követően alakult meg 1881-ben a Somogy Vármegyei Községi és Körjegyzők Egylete, mely a szakismeret fejlesztését, a korszerűbb közigazgatási tevékenységet és az érdekvédelmet tartotta szemelőtt. A járások községi és körjegyzői is sorra szervezték meg szakmai egyesületeiket az 1880-90-es években. i89Ó^ban alakult meg a megye egyik legtekintélyesebb társadalmi egylete, a Kaposvári Hivatalnokok Tár sasköre, amely könyvtáralapításával nagy vonzerőt gyakorolt. Már az első éviben 500 főt meghaladó tagsággal rendelkezett. 1911-ben 983 kötet, ni folyóirat és egy betűrendes katalógus állt az olvasók rendelkezésére.165 Kulturális - népnevelő egyletek Az emberek művelődési igénye tette ezt az egyesülettípust a legnépszerűbbé. Ezenfelül a kulturális egyletek voltak a legalkalmasabbak arra, hogy bennük a művelődési célok mellett más törekvések is helyet kapjanak. Nem volt véletlen, hogy ezek köréből indult ki töhb politikai mozgalom. Emiatt úgy tűnik, sokat tudunk pl. az olvasókörökről, mert az agrár-szocialista mozgalmak elemzésekor gyakran szóba kerülnek. Ez megnehezíti az egyes elnevezések és típusok megkülönböztetését. Az olvasókörök sokat tettek lakóhelyük kulturális szintjének emeléséért. Sokoldalú tevékenységük kapcsán el kell fogadnunk Hajdú Gézának a kulturális egyletekről szóló megállapítását: ezeknek „ . . . nemcsak demokrácia és műveltségpótló szerepük volt, nemcsak a korlátozottan működő politikai pártok hiányzó alapszerveit pótolták; nem is csupán a közművelődés állami gondoskodásának hiánya hozta létre őket, hanem e hatalmas mozgalmat egészében kísérletnek tekinthetjük arra, hogy átalakítsa a fönnálló társadalmi rendet, és a művelődés segítségével - a munkásságtól és a különböző parasztrétegektől a kispolgárságig - tömeges fölemelkedést érjen el”.166 Nem szabad megfeledkezni közösségteremtő és megtartó erejükről sem. Hajdú megállapításai elsősorban az alföldi körök radikálisabb tagjainak tevékenységét tanulmányozva születtek meg. A somogyi körök társadalmi összetétele más volt mint az alföldieké, és ennek megfelelően más gazdasági, politikai és kulturális tartalmat hordoztak magukban, s mindezt lényegesen mérsékeltebben fogalmazták meg. A nyugat-európai polgári fejlődés a társadalmi-kulturális intézmények gyors terjedését is maga után vonta. Ehhez képest a német területek fejlődése 267
