Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
lényegesen lassabban folyt. A XVIII. század végén működő 270 német olvasótársaság csekély volt pl. az angliaihoz képest.167 A nemzeti műveltség iskolán kívüli emelésének XVIII. századvégi gondolata Európa keleti régióiba is eljutott egészen a török fennhatóság alatt lévő Bulgáriáig, ahol a megalakuló ,,csitaliste”-k (olvasókörök) egyben a hódítókkal szembeni ellenállás fészkel voltak. Magyar- országon a reformkorban a kulturális feltételek kedvezőbbé váltak a nyelvújító mozgalomhoz, a kaszinók, a gazdasági és a kulturális egyesületek alakításához. Több helyen szerveztek olvasóköröket, így Kaposváron is, ahol 1828-ban az országban az elsők között született meg az Olvasó Társaság,168 mely azonban a neoabszolutizmus korában, pár évvel az 1852-es szigorú „egyleti törvények” életbelépése után megszűnt. A kiegyezést követően az olvasókörök, Somogy gazdasági és politikai viszonyai által meghatározott feltételek között, gyorsuló ütemben alakultak. Az alföldi mértékét nem érték el, de másokét pl. Baranyáét - Pécs nélkül - meghaladták169. Olvasóköreink alakulását segítette az urbanizáció, főleg Kaposvár ígéretesnek induló gyarapodásá170. A megye elmaradott műveltségi viszonyai miatt171 az új művelődési eszmék jelentkezése időszerű volt. A társadalom rétegeződése is egyletszaporító tényezőiként jelentkezett. Az anyagi helyzet alapján (a vagyonosok és a kevésbé tehetősek), foglalkozás szerint (például iparosok, földművesek, az utóbbiak a paraszti társadalom differenciálódását is követve esetenként tovább rétegződtek), és a figyelem középpontjába került vallási kérdéseknek megfelelően alakultak az egyesületek. Az olvasókörök és általában az egyesületek alakulástörténetét nehéz figyelemmel kísérni, mert egy tekintélyes részük - már csak anyagi helyzetük miatt is — tiszavirágéletű volt172. Tevékenységük sokszor kimé; rült a formaságokban és a gittegyletesdiben. Az olvasóegyletek szerepét azonban - ismerve sokoldalúságukat is - nem lehetett elbagatellizálni. Somogy elmaradott kulturális adottságai miatt az olvasókörök kezdeti tevékenysége jóformán csak az írás-olvasás és számolás alapjainak elsajátítását jelentette. Ez az újságolvasásnak, mint szokásnak és a kialakulásával, majd felolvasásokkal, előadásokkal és egy-egy szakikönyv értelmezésével bővült173. Kulturális szerepkörük mellett hol nyíltan, hol burkoltan megfogalmazták politikai törekvéseiket is. A valláspolitikái ellentétek hatására megnőtt a nevükben vállalásukat is megnevező egyesületek száma. A munkásegyesületek mellett az Iparosok és munkások is megteremtették a maguk olvasóköreit. A Magyar Gazdaszövetség is az általa szervezett egyesületek - köztük olvasókörök - hálózatával kívánta a földműveseket és a kisiparosokat egyesíteni174. A „Somogy” c. hetilap pedig 1874-ben a paraszti és az iparos olvasóegyletek mellett agitált, hogy ezekkel vonják el a népet a „rossztól”175. Mindezeken túl a szélsőbal programja felé tekint- gető egyletek tevékenységét az uralkodó osztály igyekezett megakadályozni. így történt ez az 1869-ben alakult Tabi Polgári Olvasókör esetében is. Alapszabályát minden valószínűség szerint nem engedélyezték. Az olvasóköröket alapszabálybéli elnevezéseik szerint több csoportra lehet bontani. Ez, mint majd kiderül, valós tartalmukra csak áttételesen utal. Az első dualizmus kori olvasókör 1867-ben alakult Szigetvári Olvasóegylet volt. A megkülönböztető jelző nélküli — mondhatni „általános” - körök egymáshoz hasonló célokat tűztek maguk elé. A Szöllösgyöröki Olvasókör (1871) „a közművelődésre, a szegényebb sorsú néposztályoknak a hírlapok olvasása által a napi események 268
