Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
lista viszonyok között a szakmai közösségek szerepköre átalakult és kibővült. A gazdasági verseny által támasztott minőségi és mennyiségi követelményeknek - egyebek mellett - csak a magasabb szintű szakmai ismeretekkel tudtak eleget tenni. Megmaradtak a korábbi anyagi és jogi érdekvédelmi feladatok is. Nőtt az önművelésre való fogékonyság. Korszakunkban a szakmai önképzést célul tűzve 109 egyesület alakult.138 A legtöbb, 85 (78%) 1896-1914 között született, jelezve így is az alakulás intenzitása és a polgári fejlődés közti korrelációt. A megye adottságai miatt zömük gazdakörként szerveződött, céljaik közel azonosak voltak: a gazdák „ . . . társadalmi tömörítése s a mezőgazdaság érdekeinek a közélet minden ágában való érvényesítésével.139 A megvalósítás eszközeinek a földművelés népszerűsítését és a szakszerű gazdálkodás terjesztését tekintették. A gazdakörök többsége a Magyar Gazdák Szövetségének központi választmánya által kiadott alapszabálynyomtatvány értelemszerűen kitöltött példányával rendelkezett. A céljuk között szerepelt a „földművelés szeretetének és a földhöz ragaszkodásuknak” a fokozása, a „falusi élet megkedveltetése ... a föld és a gazdálkodás jövedelmének gyarapítása ... ”, a gazdák segélyezése, ,,. . . a földvásárlás és bérlés lehetőségének előmozdítása; a mezőgazdasági munkások érdekeinek fölkarolása ... ”, valamint betegség és munkaképtelenné válás esetén az egyes tagok megélhetésének biztosítása. A gazdakörök további feladata volt „ . . . a község összes gazdasági érdekeinek, valamint szellemi és erkölcsi életének, továbbá azon eseményeknek, ügyeknek és kérdéseknek éber figyelemmel kísérése, melyek a szövetségi tagok és a gazdaközösség érdekeit érintik”. A mezőgazdasági önképzést, a háziiparral téli munkaalkalom teremtését, a munkaeszközök minél olcsóbb beszerzését, a legjobb piaci árak elérését és különböző szövetkezetek létesítését, tenyészállatok és jó minőségű vetőmag beszerzését, valamint jogsegély megteremtését is meg akarták valósítani.140 A gazdakörök az általuk kitűzött célokat csak részben tudták megvalósítani, ami tulajdonképpen nem is rajtuk múlott. Az 1890-es években egyre erősödő agrárius irányzat az egész országra kiterjedő egyesülethálózatot akart létrehozni. Ennek jegyében szervezték meg 1896-ban a Magyar Gazdaszövetséget-141 Az egyesülethálózat kialakult, de valószínűleg nem a kívánt mértékben, mert 1908-ban 8 somogyi gazdakört mondhattak magukénak, pedig ekkor 18 volt a megyében, köztük olyan is, amelyik a központi alapszabályt töltötte ki. A szövetségnek 1908-ig sikerült még 7 olvasókört és 36 hitelszövetkezetet megszervezni.142 Mivel a somogyi gazdakörök egyikének sincs levéltári őrizetben lévő fondja, csak a helyenként meglévő főispáni bizalmas jelentésekre, á különféle sajtóperiodikákra és az egyéb kiadványokra támaszkodva tudunk mérleget vonni az eredeti célok és a megvalósult eredmények között. Főleg a szakmai önképzés és a kulturális tevékenység terén értek el eredményeket. A szakmai elméleti foglalkozásokat télen tartották. Ennek keretében a gazdásza.ti lapok írásait beszélték meg, szakmai vitákat rendeztek, gazdasági tanárokat, szakelőadókat hívtak meg (sok esetben a Somogy Vármegyéi Gazdasági Egyesület segítségével), felolvasásokat tartottak és a Gazdaszövetségen keresztül ismeretterjesztő füzeteket és mezőgazdasági könyveket terjesztettek. Ha egy község esetében csekély mértékben is, de összességében sokat tettek a falusi könyvtári kultúra emeléséért is. 1903-tól 1914-ig a megye 51 község olvasóköre, hitelszövetkezete és 16 gazdaköre kapott 100-200 kötetes népkönyvtárat, és általában egy-egy 20 koronás könyvesszekrényt a Földművelésügyi Minisztériumtól.143 Az adományokat - ha 263
