Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
egyre csökkentve is - a későbbi években is folytatták. Á könyvtárak összetétele hasonló volt. A népszerűsítési igénnyel íródott gazdászati munkákon kívül magyar klasszikusokat, népszínműveket és korabeli lektűröket tartalmaztak. Jelentőségük abban volt, hogy általuk az olvasás szélesebb teret nyert a falvakban. A gazdakörök a szövetkezeti eszme terjesztésében is részt vettek, s e téren helyenként igen szép eredményeket mutathattak fel, mint pl. a Csurgó környéki tej szövetkezetek esetében. Bekapcsolódtak a fajtaváltások keretében a tenyészállatok, a jobb termés érdekében a vetőmagok terjesztésébe. Ott voltak a filoxéra- járványt követő új immun amerikai szőlő telepítésénél is, pl. a Surdi Gazdakör ii ooo sző lő vesszőt és 4000 db oltványt osztott ki 23 fő között.144 A gazdakörök annak ellenére, hogy alapszabályaik tiltották, politikai kérdésekkel is foglalkoztak, pl. Nagyatádi Szabó István országgyűlési képviselő 1914. április 14-én beszámolót tartott többek között a Nagyatádi Gazdakörben.145 Könyvtáradományozás kapcsán a marcali főszolgabíró így jellemezte a Bizei Gazdakört: „ . . . minden támogatást megérdemel, mert a kis' község lakossága német anyanyelvű volt, de ma már beszélnek magyarul.”146 A Büssüi Kisgazdakor - „kétségtelenül Szabó István impulzusára” - 1911-ben alakult. Az egyesület ,,.. . a büssüi nagyon intelligens munkás és nagyon conservatív gazdálkodó kisgazdákra nézve nem rejt veszedelmet, mint ilyen szocialista tanokra nem nagyon fogékonyak, így pl. a választójog kiterjesztésének is legnagyobb ellenségei. Tagjai úgy a régi magyar cál- vinista, mint a catholikus - régebben német lakosságból kerültek ki. . . politikai különbözet nélkül, úgy tartom politikával nem foglalkoznak, de a jövő választásra nézve minden esetre döntő befolyással fognak bírni, s a választási mozgalom megindításakor feltétlenül a politika be fog vonulni a körbe. . . Az intelligencia közül bent van a jegyző, ki még megalakulásakor mondta, hogy belép, különben nem tudja meg, mit csinálnak a körben. Mindenesetre feltűnő volt, hogy engem nem szólítottak fel a belépésre .. . ”147 A Lábodi Gazdakör tagjai új egyleti helyiséget szerettek volna szerezni. A szükséges pénzt sorsjátékkal kívánták előteremteni. A főispánt is kérték, hogy valamilyen tárggyal támogassa ügyüket: ,,A kör tagjai minden vasárnap délután összeiönnek a községházában, hol hasznos és jó újságok állnak a tagok rendelkezésére és hol tanulságos felolvasások tartatnak . . . Tekintve azon körülményt, hogy az intelligentiának a köznéppel való gyakori érintkezése a nemzetközi szocialisták romboló munkájának úgyszólván egyedüli ellenszere, továbbá, hogy ezen vasárnapi összejövetelek a népet visszatartják a testet és lelket egyaránt pusztító kocsmai mulatozástól . . . ”,148 a kért támogatást megkapták. A gazdakörök tisztikara is biztosította, hogy a tagság el ne térjen a kitűzött céljából. Az elnöknek számos esetben egy környékbéli nagybirtokost választottak, pl. gr. Hoyos Miksát, gr. Széchenyi Aladárt, báró Inkey Pált stb., de voltak köztük községi bírók, kisebb birtokosok, tanítók, a helyi közigazgatás tisztviselői vagy uradalmak tisztségviselői. A körök tisztikara és választmánya is belőlük vagy a megbízhatónak tekintett földművesek közül került ki. A tagság zöme természetesen parasztember volt. Rajtuk kívül esetleg helyi iparosok, vagy egy-két értelmiségi lépett soraikba. A szakmai körök másik csoportját az iparosok alkották. A megye foglalkoztatási statisztikái jól mutatták, hogy Somogybán kevesen dolgoztak az iparban. Az 1910-es népszámlálás adatai szerint Somogy megye kereső népessége 264
