Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
der Jakab.103 Az eseményről még az Allgemeine Arbeiter Zeitung is írt.lOÍ Miután Holländert a kaposvári főszolgabíró kiutasította, helyette Neuwirth Márkust választották meg elnöknek. A helyi lap szeptemberben már a mészárosok sztrájkjáról tudósított. Az ősszel visszaérkező Holländer közreműködésével dolgozták ki a fővárosihoz hasonló alapszabályt, amelyet az alispán decemberben terjesztett a belügyminiszter elé.105 Mielőtt a kérvényt ad acta tették, az a Belügy-, a Földművelés-, Ipar- és Kereskedelemügyi Minisztériumok között vándorolt. A kaposvári sztrájkok megszaporodása mutatta, hogy az egyesület a törvényes keretek nélkül is tevékenykedett. Átdolgozott alapszabályukat 1873 júniusában nyújtották be Bárány Gusztáv polgármesternek. Céljaikat így fogalmazták meg: „ .. . a munkásosztálynak szellemi gyarapodása, nem különben anyagi érdekeinek megóvása, s elősegítése avégből, hogy ezentúl a munkás ne csak hasznos lakója legyen az államnak, hanem egyúttal annak szabad alkotmányát élvezni képes polgárává váljék”106. A belügyminiszteri válasz szerint „ .. . ezen nevezett egylet céljául kitűzött feladatok a munkások, mint ilyenek - hivatásával legnagyobbrészt összefüggésben nincsenek, s az állam egyes polgárai egymáshozi törvényes viszonyát veszélyeztethetnék ..., ezen alapszabályokban foglalt hatáskör oly általános, hogy az előreláthatólag félremagyarázatokra és a kitűzött céltól eltérő működés terjesztésére, s a résztvevők félre vezetésére adhatnak alkalmat, a bemutatott alapszabálytervezetet a törvényes bemutatási záradékkal elláthatónak nem találtam”107. Ha pedig az egyesület már megkezdte volna működését, akkor azt be kell szüntetni. A megye másik munkásegyesülete, a Szigetvári Általános Munkásegylet megalakulását hirdető plakát 1871. február 2-ára a Korona Terembe hívta az érdeklődőket108. Elnökként Laczó Szilárdot, jegyzőnek Schnitzer Miksát tüntette fel. Az egylet alapítását valószínűleg már 1870-ben elkezdték. Ebben jelentős szerepet játszott Welz Károly cipészsegéd. A 19 tagú egyletet az 1871. október 27-i belügyminisztériumi jelentés azon 25 magyarországi munkásegylet és 10 szakmai szervezet között említette, amelyek az Internacionálét követték109. A „hűtlenségi pert” követően a munkásmozgalom apálya a gyengén iparosodott agrár Somogy megyében hosszabb ideig tartott, mint az ország más területein. Az 1873-as gazdasági válság súlyosan érintette az ország, így Somogy megye gazdasági életét. Egy főispáni 1873-as jelentés lehangoló képet festett a községek nyomoráról110. Az 1874-75-ös évekre vonatkozó statisztikai adatgyűjtés is sötét tónusokat használt111. A kisiparosok átkozták a konkurrenciát segítő ipartörvényt, amelynek hatását csak erősítették a kontárok és a „tőkepénzesek”, a külföldi árucikkek és az adók. A csurgói járásból „általában” lehangoló pénzügyi helyzetről, a kaposváriból a kölcsönökből és nem a birtoka jövedelméből élő parasztságról, 6o-i20%-os magánkölcsönökről, a marcali járásból pedig az akár 200%- ra is rúgó kamatlábról írtak. A főispán 1875-ben is azt jelentette a minisztériumnak, hogy az ,,. . . ipar általában [a] legsiralmasabb állapotban van ..., az iparos osztály napról napra fogy és szegényedik... nemcsak a volt úrbéres kisbirtokosok, hanem a 200-600 holdas földbirtokosok is a tönkrejutásnak néznek elébe ... ”112. A politikai egyesületeknél már utaltunk arra, hogy a krach utáni években tapasztalt általános romlás a társadalmi elégedetlenséget is növelte. Emiatt a hatóságok egyrészt a korábbi 1872-es ipartörvény paragrafusaival, másrészt pedig
