Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)

magasabbra csaptak.53 A Belügyminisztériumból érkezett leirat alapján a főispán utasította a járási fő- és alszolgabírákat, hogy a választásokon minden körülmé­nyek között tartsák meg a rendet és szigorúan járjanak el az igazgatókkal szem­ben. Ezzel egyidőfoen kisebb-nagyobb létszámú katonaságot is küldtek a járások­ba,54 a belügyminiszter pedig királyi biztost nevezett ki a megyebeli mozgalmak meggátlására.55 Az 1867 utáni magyar politikai irányzatok nem alakítottak modern érte­lemben vett pártokat, hanem - sokszor társadalmi rétegek szerint tagolódott - egyesületekre támaszkodtak. Így a radikális - a korabeli szóhasználat szerinti „communisticus” - követelések is e körökben fogalmazódtak meg. Ezért a pol­gári állam kiépítésével elfoglalt Andrássy-kormány első lépései egyikével meg­szigorította az egyletek működését. Az 1861-es Februári pátens kibocsátását kö­vetően országos méretekben bontakozott ki a volt honvédek segélyezésére ala­kult honvédegyleti mozgalom,56 amelyet még ugyanabban az esztendőben betil­tottak és amelynek az egész vezetőségét i864iben - árulás folytán - lebuktatták. A kiegyezés ellenzékének aktív fellépése azonban új erőt adott a szélsőbal befo­lyása alatt álló honvédegyleti szervezkedésnek, mely ellen egyébként több volt honvédtábornok is fellépett. „Kossuth szavára a honvédegyletek tevékenysége rövidesen a politikai életre is kiterjedt: követelték a honvédség visszaállítását, az önálló magyar hadsereget. A kormány egy darabig tűnte a mozgalmat. .. majd pedig betiltotta, s ezután csak segélyegyletként engedte továbbműködni. A helyi források is arról tanúskodtak, hogy a Somogy megyei Honvédegylet iránt is oly nagyra nőtt az érdeklődés, hogy a sok volt honvéd igazolását a központi iga­zoló bizottság a könnyebbség kedvéért mindig a heti vásárok napján végezte.58 A honvédegyleti tevékenység korlátozása után a somogyi is Honvéd segélyező Egyletre változtatta a nevét.59 Az általa folytatott segélyezés mértékére nincse­nek levéltári adataink. Az erre utaló dokumentumok - az országos helyzetnek megfelelően - a pénzügyi támogatások folyamatosságát jelezték. A kiutalt ösz- szegek azonban csak az anyagi gondok rövid távú enyhítésére voltak elegendők. Az Országos Honvédsegélyező Egylet 1872 februári közgyűlése elé terjesztett je­lentés1 szerint 1871 januárjától 1662 fő részesült 71 882 frt-nyi összegben.60 A me­gye egyetlen honvédegyletének későbbi történetéről annyit tudunk, hogy módo­sított alapszabályát 1886-ban a Belügyminisztérium csak harmadszorra hagyta jó­vá. Ekkori céljaik is túlmutattak a volt honvédek helyzetének enyhítésén, mert feladataik között a volt bajtársak erkölcsi elismertetésének kivívását is megje­lölték.61 Az egyesület vagyona minden bizonnyal jelentős lehetett, mert ennek kezelésére határozatban bízták meg a Somogy megyei Takarékpénztárat. Minden­esetre kétségtelen, hogy a kormányzatnak sikerült a honvédegyleti mozgalom élét tompítani. Az ellenzék hangulatát ezzel a lépéssel azonban nem tudták lecsendesíte­ni. 1867 őszétől a szélsőbal programjával demokrata körök alakultak. Az elsőt Pesten 1867. november 18-án szervezték. „A szélsőbal ezzel széles népi tömegbá­zist akart teremteni a dualista rendszer elleni küzdelemre. A mozgalom a polgári forradalom szabadság, egyenlőség, testvériség jelszavának érvényesítését és az 1848-iki teljes alkotmány visszaállítását tűzte ki céljául. A demokrata körök bi­zalmi nyilatkozatot küldtek Kossuthnak és a közös ügyek elleni tiltakozó petíció­kat az országgyűlésnek.”62 E körök főképp az alföldi mezővárosokban alakultak 253

Next

/
Thumbnails
Contents