Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
Kaposváron 1868. január 31-én tartották a Somogy megyei Demokrata Kör alakuló ülését Kovachich Őszinte ügyvéd lakásán, mintegy 20-25 személy jelenlétében. Céljaik között a „szabadság, egyenlőség, testvériség” jelszava szerepelt, valamint az 1848-as törvények visszaállítása. Az ülésen, melynek összehívója Madarász József országgyűlési képviselő volt, szenvedélyes vita jelezte, hogy magán a körön belül is igen nagyok voltak az elvi ellentétek.65 A Somogy hasábjain megjelent glosszák is a városon belüli ellenérzéseket mutatták. A kormány látva, hogy ez a mozgalom is túllép az alkotmányos kereteken, ellentámadást indított. Nem engedélyezte az alapszabályokat, megszorító rendelkezéseket hozott és ellensúlyképpen Deák-körök, valamint katolikus egyletek alakítását szorgalmazta. A kiegyezés után a politikai pártok szétválásával párhuzamosan alakították meg az országban a kormánypárti Deák-kör őket.66 Nehezen deríthető ki, hogy Csurgón a megye egyetlen Deák-köre mikor alakult meg. A hivatalos források (1873-ban) ezt az időpontot 1872-re tették.67 Az alispáni iratokban lévő féléves egyleti jelentések viszont 1873 szeptemberében már nem jelezték a létezését. Egy akciójukról tudunk: 1869. július 4-én a „csurgói választókerületi Deák-párti tagok” levelet intéztek az igazságügyminiszternek, őt támogatásukról biztosítva Irányi Dániel parlamenti támadásával szemben. A 300 aláíró közül az első Berky József esperes plébános a kör elnöke volt. Az egyesület működéséhez egyébként jelentősebb megmozdulás nem kapcsolódott.68 Az egyletek változatos elnevezései - mint arra már számtalanszor utaltunk - valóságos tevékenységkörük behatárolását sokszor nem teszik lehetővé. A Kaposvári Népkör kapcsán is ilyen esettel állunk szemben. A kör 1870-ben alakult, ellentétben az 1877-es évszámmal, melyet az alispáni egyesületi nyilvántartás adott meg.69 A Népkör elsőként a „népmíveltség előmozdítását” és egy könyvtár alapítását jelölte meg célként. A kulturális jegyeket magán viselő egylet alapszabálya a továbbiakban azonban így szólt: „politica s hitvallás egyenlősége, - e társulat jelszava”. A körnek tagja lehetett „minden tisztességes honpolgár”, akinek körét a 20 frt-nyi tagdíj bizonyosan behatárolta. A Kovachich őszinte és Németh Ignác vezette Népkör nagy létszámmal kezdte meg működétsét. Az 1873-as válság hatására kialakult politikai feszültség, illetve az orosz—török háború kapcsán tartott népgyűlések következtében a Kaposvári Népkör - 1877-ben módosított alapszabálya szerint - is fogékonyabbá vált a politikai kérdések iránt. Mégpedig két irányban is. Céljai között a politikai jelleget domborították ki: „ . . . a democraticus erények ápolása és az elveknek s a népjogoknak törvény korlátái között minden irányban érvényt szerezni; e célból előmozdítja, fejleszti az értelmiséget, tért nyit az egyéni tehetségeknek, szóval e kör tekintettel a kor hazafias igényeire előmozdítandója mindazt ami szép, jó és hasznos.”70 A politikai gyakorlatot tehát leszűkítették a törvényes keretek közé, s mindezt - amennyire lehetséges volt - igyekeztek a kultúra területére szorítani. A tagok felvételét is korlátozták azzal, hogy egyrészt csak 20 éven felüli férfiakat fogadtak soraikba, másrészt pedig jelentősen megemelték a tagdíjak összegét. így is 290-re emelkedett a tagok száma. A „ . . . Kaposváron alakult demokraticus népkör tartott érmeg, néha több száz taggal.63 A mozgalom különösen Kecskeméten, Hódmezővásárhelyen és vidékükön volt jelentős.65 254
