Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
szágban működő egyletek összhangját szerette volna megteremteni. A megyén belüli centralizációs törekvések és ellenvéleményeik az 1880-as években ütköztek össze. A Nagyatádi és Balaton-vidéki Gazdasági Körök jelezték, hogy a megyei egyesülettel hajlandóik jól együttműködni, de önállóságukat nem adják fel.41 A megye egyesületének kompromisszumkészségét mutatta, hogy a hatékonyabb működés érdekében hajlandó lett volna feladatainak egy részét átruházni a vidéki egyesületekre. Ezt viszont a Minisztérium nem tartotta jónak.42 A vidéki egyesületek pedig - legalábbis egyelőre - kitartottak álláspontjuk mellett. Erre a földművelésügyi kormányzat az adminisztratív megoldást választva egyszerűen nem engedélyezte a Balaton-vidéki Gazdasági Kör alapszabályát.43 A Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület 1892-as novelláját az autonóm törekvések figyelembevételével,44 de a központosítás szándékának jegyében alkották meg. A disputa következményeként a Csurgó-vidéki Gazdasági Kör 1898 tavaszán feloszlott és beolvadt a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesületbe.45 Az „ ... OMGE 1890-re kifulladt. . . Ami esetenként valami pezsgést vitt ebbe a szervezetbe, az a kormány mezőgazdasági intézkedéseinek manipulálása volt. 1890-re a közöny már majdnem szétvetette ezt a szervezetet.”46 Az agrárius irányzat új lendülete és a parasztkérdés kiéleződése pl. a Viharsarokban, a munkásmozgalom megerősödése arra késztette az OMGE egy szűk csoportját, hogy felmérje a jövőt és megtegye a szükséges lépéseket. A munka megszervezésére megtalálták az alkalmas csallóközi birtokost, Rubinék Gyulát, aki 1894 nyarán átvette a titkári tisztséget és sikerült megerősítenie az egyesület s egyben a nagy- birtokos osztály helyzetét.47 Az 1895-re összehívott gazdakongresszus átfogó programot adott,48 majd pedig 1896-ban megalakult - vezetőségében 7 somogyi birtokossal - a Magyar Gazdaszövetség, melynek tagjai sorában megtalálhatjuk a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesületet is: A somogyi egylet 1897-ben belépett a Gazdasági Egyesületek Országos Szövetségébe. Így megerősödve a tagtoborzást is nagyobb sikerrel folytathatták és 1910-re teljesen kiépítették a megyén belüli hálózatukat.49 A somogyi gazdasági egyesületek tagságának összetételéről - a megfelelő levéltári források hiányában - csak közismert, szinte közhelyszerű megállapításokat lehet tenni. A Somogyvármegye abnanachjainak egyes évfolyamai csak a tisztikart sorolták fel, más helyen is csak az alapító tagok névsorát találtuk,50 a megye vezető közigazgatási tisztségviselőit és nagybirtokosait jegyezték fel. A rendes tagok sorában foglaltak helyet a középbirtokosok, az ügyvédek, a járási elit képviselői és az uradalmak egyes tisztségviselői. A Balaton-vidéki Gazdasági Kör iratai között maradt fenn néhány névjegyzék az 1884 és 1893 közti évekről.51 Eszerint volt a rendes tagok sorában tiszttartó, bérlő, gazdatiszt, földbirtokos, uradalmi kasznár, főerdész, főszolgabíró, szolgabíró, plébános, ügyvéd, körjegyző, kereskedő, körorvos, „polgár”, „birtokigazgató”, református lelkész, kisbirtokos, gyógyszerész és néptanító. Politikai egyesületek Az 1849, ill. 1861 óta elfojtott politikai feszültség a kiegyezés után nagy erővel tört fel. Ezt csak fokozták az évek óta tartó elemi csapások és „bomlott kereskedelmi viszonyok”, melyek következtében a közterheket csak katonai erővel tudták behajtani.52 Az indulatok az 1869-es képviselőválasztások során még 252
