Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)

Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)

mérvű elterjedése vagy az énekesmadarak pusztulása is a növénytermesztésre irányították a figyelmet. A legsúlyosabb csapás a filoxérajárvány volt. A megyében a Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület volt az egyedüli filoxéra ellen védekező szakegyesület.34 Miután a betegség az 1890-es évek elején végigsöpört Somogyon, az egyesület elhatározta, hogy Kaposváron „ ... egy nagyobb kiterjedésű amerikai ellenálló alanyokkal beültetendő szőlőtelepet állít fel. A telepítés 1894 és 1895 tavaszán történt.”30 Időközben a földművelésügyi miniszter támogatásával a megyeszékhelyen bizományi szénkénegraktárat állítottak föl. A tengerentúli szőlő immuntalajra történő telepítése az egész megyében elkezdődött. A szőlővesszők szétosztása a gazdasági egylet segítségével folyt. A Balaton-vidéki Gazdasági Kör pedig a tó körzetében alapított amerikai szőlő és gyümölcsfa szövetkezetét.36

Az állattenyésztés fellendítése is bennfoglaltatott az egyesület alapszabályában. A célok megvalósulását díjazásokkal, állatösszeírásokkal, állattenyésztési szabályrendeletek megfogalmazásával, szakértői bizottságok kiküldésével, tenyészállatok terjesztésével, járványos betegségek megelőzésével vagy leküzdésével próbálták megvalósítani. A kiállítások, díjazások és vásárok - köztük országosak - egész sorát bonyolították le az évtizedek folyamán: az egyesület „Erejéhez képest nagy anyagi áldozatot hozott, hogy a ló- és szarvasmarhatenyésztést vármegyénk területén emelje, s több ezer és ezer aranyra megy az az összeg, amelyet a kisgazdák lovainak és szarvasmarháinak díjazására fordított”.37 A Balaton-vidéki Gazdasági Kör töredékei között is találhatóak ilyen tárgyú hirdetmények és jegyzőkönyvek. A szarvasmarha fajta választással egyidejűleg elterjedő szövetkezeti, jelen esetben tej szövetkezeti eszme is kedvező fogadtatásban részesült az egyleti tagok sorában. A somogyi gazdasági egyesület működésének fontos része volt az oktatás. A keszthelyi gazdasági tanintézet létrehozását 1862-ben jelentős összegű alapítvánnyal segítette.38 A Balaton-parti városba 1899-ig rendszeresen mintegy 120-140 ösztöndíjast küldött gazdasági szakoktatásra. Telente ismeretterjesztő előadásokat tartottak, „népiesen írt füzeteket terjesztette”, és pályázatot írtak ki.

Egy, a minisztériumból érkezett körlevél szerint az országban 1897 szeptembere és 1898 áprilisa között 30 gazdasági egyesület 39 vármegye 670 községében 472 előadóval 2005 előadást tartott kb. 200000 hallgatónak.39

A gazdasági egyesületek állást foglaltak a hitelügyekben, a biztosítási kérdésekben, jogszabályok megalkotásában, közreműködtek a törvényhatóságok munkájában, az OMGE-n keresztül a parlamenti küzdelmekben, külkereskedelmi megállapodások kivitelezésében, az aratási szerződések megkötésében, figyelemmel kísérték a mezőgazdasági munkások helyzetét és résztvettek az első világ- háborús hadifoglyok elosztásában is. A működés pénzügyi alapjaival rendelkező Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület is - mint már jeleztük - vissza-vissza- térő nehézségekkel küszködött. Ezt enyhítendő terjesztette ki működését az egész megyére, részben fiókegyletek szervezésével, részben úgy, hogy akár egyes községek rendes tagként is beléphettek. A Földművelésügyi Minisztérium sok vitát kiváltó törekvése szerint - az erők egyesítése és persze a hatékonyabb irányítás és ellenőrzés érdekében - a járási egyleteket a megyei gazdasági egyesületekkel kívánták egy szervezeti egységbe hozni. A kérdés már a kiegyezés előtti időszakban is megjelent a Somogy hetilap hasábjain. A cikk40 szerint a kisbirtokosok hú- zódozásának oka a nagybirtokosok arisztokratikus szelleme volt. Két évvel később Gorove miniszter körirata már jelezte, hogy a központi kormányzat az or-