Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 18. (Kaposvár, 1987)
Bősze Sándor: Egyesülettípusok a dualizmuskori Somogyban (Harmadik közlemény)
nem derült ki egyértelműen, hogy e csurgói egyesület nem azonos-e egy korábbi, 1874-es főszolgabírói jelentésben szereplő gazdasági körrel.7 Természetesen nem kizárt, hogy egy rövidéletű alakulattal állunk szemben. Erre utaló példákkal többször találkoztunk a kutatás során. Nem volt pl. egyértelmű a Szigetvári Gazdasági Kör vagy a Karádi Gazdasági Kör jogi megalakulásának ténye sem.8 A tabi székhellyel i88S-ban alakult Balatonvidéki Gazdasági Kör, amelynek még saját levéltári fondja is van, engedélyezett alapszabály híján működött,9 s így az alispáni egyesületi indexbe sem jegyezték be. A gazdasági egyesületek között kétség kívül a reformkorba visszanyúló Somogy Vármegyei Gazdasági Egyesület volt a legjelentősebb. Itt voltaképpen egy országos viszonylatban is kiemelkedő szerepet betöltő egylettípusról volt szó. Ennek okai egyrészt a lassú kapitalista gazdasági átalakulásban rejlettek, ugyanakkor a kor politikai feltételei és lehetőségei is tükröződtek bennük. Az 1850-es és 60-as évek erősen beszűkített politikai mozgásterében kevés út állt a magyar politikai élet előtt. Ekkor a legaktívabb szerepet az arisztokrácia konzervatív csoportja játszotta — egyebek közt a gazdasági egyesületekben is.10 „Az abszolutizmus viszonyai között gyülekezésre, bizonyos mérvű szervezkedésre csak a gazdasági egyesületek adtak lehetőséget. Nem véletlen, hogy az 1850-es évek végén, az abszolutizmus gyengülése idején éppen ezért országszerte megalakulnak vagy újjáalakulnak ezek a szervezetek, amelyekben a szigorú rendőri intézkedések ellenére a megyei birtokosság összegyűlhetett, s megbeszélhette gazdasági problémáit.”11 Az Országos Gazdasági Egylet 1857-ben alakult újjá. Békés megyében pedig a későbbi kultuszminiszter: Trefert Ágoston szervezte meg a megyei egyletet, 1860-ra megnyerve a befolyásos birtokosokat, köztük Eötvös Józsefet, Wenchkeim Bélát és Lászlót, valamint Almássy Kálmánt. A gazdasági egyesületek újbóli létrehozásának ösztönző feltételei között nem feledkezhetünk meg az agrártudományok hazai fejlődéséről s elért eredményeiről sem. Somogybán 1858-ban merült fel az alapítás gondolata, melynek megvalósításánál a megye birtokosai bábáskodtak: Somssich Miklós, Jankovic'h László, Széchenyi Gyula, Gsépán Antal, Kozma Sándor, Jankovich József stb.12 Az alapszabályt i860, november 20-án hagyták jóvá. A gazdasági egyesületek nagyobb ütemű alakulása, ill. - az alapszabályok szerint meghatározott időszakonkénti - újjáalakulása 1872-ben egy, a Földművelésügyi Minisztériumból küldött körlevél tanúsága szerint jól haladt, ekkorra az országban már 52 gazdasági és 20 erdészeti, kertészeti, borászati, méhészeti stb. egyesület működött.13 A somogyi 1867. augusztus i-jén tartotta újjáalakuló ülését.14 Ekkor megfogalmazott alapszabályát nem ismerjük. A későbbi, módosított alapszabályok közül azonban többel is találkoztunk. Az alapvető célok nem változtak jelentős mértékben. A „ ... gazdasági érdekeknek minden irányban való előmozdításá”-t igen alaposan részletezték.16 Kiemelt feladatuknak tekintették az ésszerű mezőgazdasági kultúra megismertetését, támogatását és széles körű terjesztését, s ennek érdekében a megye agrárviszonyait tükröző adatgyűjtés elvégzését - a javítási módok megjelölésével. A célok között szerepelt még a mezőgazdaságot érintő újítások propagálása, a helyi gazdászat, jelesül: a szőlészet és borászat, a „barom-, főleg a lótenyésztés”, az erdőtelepítés és a gépészet állandó figyelemmel kísérése. Az eredményesen tevékenykedő gazdák jutalmazását is tervbe vették. Szerették volna ösztönözni a mezőgazdasági, gépész és egyéb javítással foglalkozó műszaki szak248
