Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében
Bochon S. Jacobi, Idegsith B. Elisabeth, Bodochun S. Emerici, Insula prope Eör- ményes, Elek S. Marie Magdalenae, Szakosi, S. Dominici.”12 A felsorolásból kitűnik, hogy az eltérés az utolsó két (vagy négy) névből adódik: insula prope Ewrmenyes Elek Sanctae Mariae Magdalenae ill. Zakach Sancti Dominici egy-egy vagy két-két kolostort jelöl? Ezzel kapcsolatban a korábbi szakirodalom véleménye elég megoszló. Csánki Magyarország történelmi földrajza a vizsgált somogyi területen két pálos alapítást is jelöl:13- Nagy-Szakácsi: „Rector ecclesiae O. O. S. S. de Zakach14 1378-nál említve. 1401-ben két egyháza volt: Sz. Domonkos és Mindenszentek tiszteletére szentelve. Közelében Sz. Domonkosról nevezett pálos kolostor állt.”- „Villa Marczaly”, 1338-ban említve.15 A település Marczali, majd részben Báthori birtok (1536). Sz. Anianus tiszteletére szentelt pélbániatemplomát 1455-ben említik. Mellette a Marczaliak által alapított pálos kolostor állt. „Fratres ordinis heremitarum in heremitaris S. Dominici confessoris penes Marczaly degentes”.10 A kettősséget ill. két monostor feltételezését veszi át Csánki szerkesztette Somogy vármegye c. mű,17 nyomán Szeghalmy Dunántúl-kötete,18 végül Kisbán rendtörténete is elfogadja az azonos titulusú kolostorok létét.1'3 Ezt mind a titulus és a működés idejének feltűnő azonossága kétségessé teszi. E kolostor(ok) helyét szokták a Csákány faluban lévő r. k. templommal is azonosítani.20 A faluban végzett helyszíni szemle és a r. k. templom legutóbb elvégzett műemlékiműszaki felmérése kizárja ezt a feltételezést.21 De ugyanígy tarthatatlan a Marcali központjában lévő - gótikus eredetű - plébániatemplom azonosítása az említett pálos kolostorhellyel. Molnár István a Somogy megj^ci pálos kolostorok okleveles anyagát feldolgozó tanulmányában22 természetesen csak egy kolostorról tud, és annak helye „Nagh Zakach-i közelében, Baráti szentegyház nevű völgyben volt.23 A jelzett terület helyszíni szemléje és kutatása nem hozta meg a várt eredményt. A mai Nagyszakácsi községtől ÉK-re, 2 km-re állnak az elnéptelenedett „Barátok” nevű tanyának a házai. A hagyomány őrzi a hajdan létezett kolostor emlékét, de pontos helyéről semmit sem tudnak. Állítólag a téglaanyagából épült fel az a XVIII. századi uradalmi istálló, mely azóta szintén nyomtalanul eltűnt. Sajnos a helyszíni bejáráshoz egyetlen egykori lakost sem sikerült segítségül hívni, így csak a Barátok-ból beköltözöttek szóbeli információira voltunk utalva. A telepen keresztülfolyó patak oldalágai mentén, a forrásvidékek vizsgálatánál azt találtuk feltűnőnek, hogy a hagyományban jelzett elbontás, újraépítés, majd újabb bontás nyomán a földterületen semmilyen kultúrréteget (téglapor, téglatörmelék, habarcs) nem találtunk. így valószínű, hogy egy későbbi helyszíni szemle talán újabb eredményeket hozhat, s a megye első pálos kolostorának legalább a helyére sikerül ráakadnunk24 (2. ábra). Ügy tűnik, hogy Pál püspök 1263-as összeírása, ill. az összeírás nyomán kiadott - tiltó értelmű — oklevél hatékony volt. Ugyanis a veszprémi egyházmegyében az említett látogatás nyomán sokáig nem jöttek létre új pálos kolostorok. A XIII. század végén keletkezett pilisi kolostorok - Szcntlászló (1924 előtt), Szentlélek (i287)2j - bizonyos értelemben kivételnek számítanak. De itt királyi alapításokról van szó, s - a jelek szerint - még így is érintette őket a tilalom. Másképpen nem magyarázható az a törekvés, hogy kivonják őket a területileg il8
