Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Guzsik Tamás: Eltűntnek hitt pálos építészet Somogy megyében

i. ábra. Szakácsi, helyszínrajz.

letékes - veszprémi - megyéspüspök joghatósága alól, s csak az esztergomi érsekhez tartozzanak (1294).20 A Somogy megyei alapítások sorában azonban felmerül olyan kolostor (Wetahida), ahol alaposan felül kell vizsgálnunk az előbbi állításnak a helyességét és érvényességét.

De tekintsük át - az elfogadott datálás szerint - a Somogy megyében létrejött pálos kolostorok alapítási rendjét és ismert történeti adatait:- Szakácsi (Nagyszakácsi), 1250-63.- Wetahida (Somogyvámos?), 1310-17.- Mindszent (Balatonszemes), 1323. k.- Szentpál (Somogydöröcske), 1333. (a középkorban Tolna megye és pécsi egyházmegye volt!)- Szerdahely (Kaposszerdahcly), 1335.- Szentpéter (Pogányszentpéter), 1342-82.- Kisbaté (?), 1355-83.- Told (Karád-Nagytoldipuszta), 1383.

Wetahida a somogyi pálos kolostorok egyik legtöbbet vitatott emléke. Lokalizálására eddig alig történt kísérlet. Korábbi műemléki irodalmunk megelégedett annyival, hogy valahol Somogy megye területén feküdt.27 Molnár István idézett tanulmánya ezt mondja: „a Wetha-hyda folyó mellett, Somogyvár közelében volt”.28 A legutóbb kiadott pálos oklevéltár magabiztosan ezt állítja: „Kis- berénytől nyugatra feküdt. Ma Baráti puszta őrzi emlékét Öreglak határában ’.2:1 Miután egy korábbi kutatásunk eredménye más volt,20 a fenti állítás ellenőrzése szükségessé vált. A kolostor anyagában szereplő helynevek - Gyogh, Almád, Beten (Berény), Wasod (Vasad), Alch, Thwr (Túr), Kyswythya (Kisvitya) - elég nagy területet határolnak be ahhoz, hogy ezekből már további közelítést már ne várhassuk. A XVIII-XIX. századi térképanyagból Lipszky 1806-os térképe.21 Lak és Tóti között „Tatárvár” romját, Lak és Kisberény között „Barátok” helynevet jelöl. Magyarország I. Katonai Felmérésének részlete32 Lak és Berény között „Bardeky Berg (vagy Baráthy Berg)” feliratot mutat, épület vagy rom jelölése nélkül. Eszerint már akkor is csak a hagyomány élt, ugyanúgy, mint a mai földrajzinév-gyűjteményben, mely csak a „Baráti puszta”, „Baráti temető” hely9