Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)

Latinca még két és fél napig a hivatalában maradt. A munkásság hangulata mindenütt bizakodó volt, és nagyon kevesen gondoltak arra, hogy a humánus 133 nap után egy véres ellenforradalmi terror következik. Augusztus 4-én késő éjjelig tartott a párt utolsó intézőbizottsági ülése, ahol hosszú vita után határozat született a vezetők emigrálására, így Latinca Sándor távozására is. Mivel fizetését nem vette fel Latinca, és a bizonytalan emigrációs élethez pénzre volt szüksége - viszont a párt által megszavazott összeget csak harmadnap fizette ki a pénztáros — így értékes napokat vesztett. Határozat született ekkor egy négytagú ideiglenes megyei direktórium létrehozására is, mely 6-án lépett hivatalba és összesen másfél napig tevékenykedett.

Latinca 5-én politikai munkatársai menekülését és hivatalának az átadását készítette elő, illetve felvett 1250 koronát. S közben egy újabb napot vesztett. Felesége és kisgyermeke, valamint szállásadója, dr. Szántó Imre társaságában 5-én, az esti órákban elhatározta, hogy az aznap Fonyódra indult Tóth és Szalma után másnap, Győrffy Antallal megkíséreli az emigrálást. Győrffyval, aki szintén erdélyi volt, arra gondoltak, hogy a román csapatok által megszállt fővároson át a szülőföldjükre mennek. Erdélyben munkát vállalnak és később bekapcsolódnak az ottani munkásmozgalomba. Latinca családját Pécskán, szüleinél óhajtotta elhelyezni.127

Augusztus 6-án minden értéket, a korábban házkutatásoknál lefoglalt és még nála volt aranytárgyaikat a hivatali irataival együtt, átvételi elismervény mellett átadta Decleva Rezső főispáni titkárnak.128 Később, Latinca letartóztatása, illetve meggyilkolása előtt a készülő pere idején, a burzsoázia hatalmas hecckampányt intézett a személye ellen. Maga a kormánybiztos Svastics Nándor pedig mélyen hallgatott arról, hegy valamennyi aranytárgy megvolt és visszakerült a tulajdonosához. Decleva főispáni titkár szintén cinkosa lett a rágalmazóknak.

Aznap délután 4-5 óra tájban, utcai ruhában csomag nélkül, Latinca és Győrffy külön-kiilön, az akkori Tüskevári vasútállomáson jegyet váltott Fonyódra. Az állomáson az egyik helybéli ügyvédbe botlottak, aki a vonat indulása után telefonon értesítette fonyódi elvbarátait. Fonyódra érkezve néhány óra múlva a csendőrökkel letartóztatták őket, miközben néhányan a tettleges inzultálásukra készültek.I2í) A szolgálatát pontosan végző csendőrőrmesternek köszönhető, hogy nem bántalmazhatták őket. Még az éjjel Latincát elfogott társaival együtt a Drexler szállodából a vasúti-resti bezárt helyiségébe, illetve innen kocsival a lengyeltóti járásbíróságra kísérték. Itt egy írásos jegyzőkönyvet is felvettek. Másnap a csendőrkísérettel érkezett vezetőket Kaposváron, dr. Révy * László megyei főügyész szabadon engedte.

Letartóztatásuk és a törvényszékre kísérésük a városban nagy riadalmat okozott. Az ekkor már jobboldali hangot megütő Somogyi Hírlap Zónik főszerkesztésében, csupán félreértésről beszélt és arról, hogy valamennyien „hivatalos megbízatással utaztak”. Mindenesetre ez a cikk több kárt okozott mint nyugalmat, mert az olvasóit félrevezette és az emigrálást hátráltatta, csökkentette.

Latinca ezután családja körében, a négy fal között töltött el igen-igen gondterhes öt napot. Másnap Latincát egy katonai altiszt figyelmeztette, hogy azonnal meneküljön. Török alezredes, de maga dr. Révy is üzent, hogy siessen az emigrálással. Győrffy ezekben a napokban újból felkereste lakásán és azt ta370