Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Andrássy Antal: Aradtól Kaposvárig (Száz éve született Latinca Sándor)

nácsolta neki, hogy egyénileg, egyenként szökjenek a szerb demarkációs vona­lon. Közülük Kovács Miksa és Schneller Béla azt át is lépte sikeresen, miközben Tóth Lajost a fehérek Gyékényesen augusztus io-én elfogták és Kaposvárra, a fogházba kísérték.130 6. Fogság és a gyilkosság Két nap múlva, augusztus 12-én, délelőtt két államrendőrségi detektív a letartóztatási parancs alapján kísérte lakásáról a törvényszéki fogházba Latincát, ahol végérvényesen bezárult mögötte a ccllaajtó. Az utolsó pillanatig fiatal fe­leségét és gyermekét el nem hagyó Latinca Sándor - „Arra persze nem számított, hogy a gyilkosok éjszakának idején fogják a fogházból kihurcolni és négy társával együtt minden bírói ítélet nélkül meggyilkolni” - emlékezett vissza az özvegye.1,31 A börtön egyhangú napjai alatt, mely augusztus 21-ig tartott, mindenkihez volt egy jó szava és a fogolytársaiba ő öntött lelket. „Legfeljebb öt évet szab­hatnak ki rám, maguk ennek csak a töredékét kaphatják” - emlékezett vissza Csima János vöröskatona.132 Miközben Kaposváron az ellenforradalmárok berendezkedtek, első dol­guk volt leszámolni a védtelenekkel. Kaposváron tucatnyi ideiglenes fogda és börtön működött, miközben a törvényszéki fogházban a férőhelynél négyszerte több letartóztatottat őriztek. Augusztus 20-án - az előző nap érkezett - Ptónay század elhurcolta a bör­tönből dr. Szántó Imrét és még aznap megölte. Másnap délután 22 fehérkatona Buczy Ferenc főhadnagy parancsnoksága alatt behatolt a fogházba és az ott ta­láltakat véresre verte. A letartóztatott vezetők közül Szalmát nyomorékká, La- tincának pedig három bordáját törték cl. Az egyik letartóztatott később így szá­molt be a bécsi emigráns újságnak: „Először Latinca elvtársat keresték, aki éppen az udvaron sétált. Neki­estek öten-hatan, hajánál fogva a földre dobták, ahol puskatussal egyba-főbe ver­ték. Latinca elvtárs azt kiáltotta feléjük: - Ez embertelenség! - Szegény azt gondolta, hogy ő, mint kormányzótanácsi biztos, emberséges volt mindenkivel szemben, ezekben a vadállatokban is van emberi érzés. De ezek könyörtelenül ütötték-verték tovább, míg eszméletlenül, vérében fetrengve maradt az udva­ron”.133 Latincát eszméletlenül, vérben vitték a cellájába. Napokig mozdulatlan volt. Még szeptember első hetében is nagy fájdalmai voltak. Az orvosi ellátás hiánya és a börtönkoszt elégtelensége miatt, a megkínzottak alig-alig gyógyultak. Az első börtönsétáján Csima János támogatta, akinek ekkor Latinca a követke­zőket mondotta: - „Meg fognak még ezek nagyon fizetni, azért amit velünk tet­tek!”ar' Szeptember 3-a táján írta első levelét a fogházból feleségéhez, melyben tudatja, hogy néha írhat. Majd a Kaposváron tartózkodó anyósa és a kisfia után érdeklődött, valamint tiszta törülközőt kért. A második fennmaradt levele kb. egy hét múlva íródott, amikor egy budapesti utat és találkozót javasolt feleségé­nek Csizmadia Sándorral, a szociáldemokrata párt akkori egyik vezetőjével. Ta­nácsaival gondosan felkészíti az útra feleségét és azt ajánlja, hogy anyósával együtt utazzon el. Latincáné az ajánlott utat szeptember 17-e előtt néhány nap­371

Next

/
Thumbnails
Contents