Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Stier Miklós: A nemzeti és a nemzetiségi kérdés a magyarországi szocialista mozgalom és ausztromarxizmus elméletében és gyakorlatában századfordulóig

nalizmusnak hangot adva - kiinduló pontjává válhatott a 70-es évek közepére megerősödő szeparatista törekvéseknek.10 Pár éves, nem utolsósorban éppen a fentiekben jelölt problémákra vissza­vezethető belső harc, válságos szakadások és hangsúlyváltások, valamint szigorú kormányzati féken tartás és tiltó politika után 1874. április 5-6-án a nyugat-ma­gyarországi Neudörfl-ben ült össze a sok nemzetiségű munkásmozgalom egyesí­tését célzó kongresszus. Már pusztán e sajátos szituációból következően is érde­kes, miként foglalkozott az ún. Neudörfli program a nemzeti kérdéssel: „In na- tinaler Beziehung stellt sie das Selbstbestimmungsrecht der Völker als Grund­satz auf, erblickt jedoch in der nationalen Gliederung ihren Genossen kein Hin­dernis ihres gemeinsamen Streben« nach materieller Befreiung, sondern erkennt im Gegenteil nur in einem brüderlichen Zusammenwirken, welches alle nationa­len Arbeiterschaften gleich berechtigt und gleich verplichtet, die einzige Bürg­schaft eines Erfolges.”11 A program e részletéről - a történeti irodalom egy részéhez képest12 el­térő módon - azt kell hangsúlyoznunk, hogy az a program egyéb vonatkozásai­val együtt a korabeli európai munkásmozgalom leghaladóbb megnyilvánulásai­nak egyike volt, összhangban állt a forradalmi munkásmozgalom marxi alapel­veivel. A párt szervezeti felépítésével együtt alkalmas volt arra, hogy biztosítsa a Monarchia soknemzetiségű proletariátusa együttes harcának elvi alapját és szervezeti kereteit, hogy érzelmileg is segítse megteremteni a különböző nemze­tekhez tartozó munkásság egységét. A tartományi bizottságok ugyan alárendelték magukat a központi bizottság határozatainak, a végrehajtás során azonban a he­lyi sajátosságokat figyelembe vették. Ez megkönnyítette az anyanyelvi agitációt és szervező munkát, lehetőséget teremtett helyi, az adott igényeknek megfelelő nyelvű munkásújság megjelentetésére is. Ez a pártorganizáció tehát nem nyelvi, hanem területi egységek elvére épült, s így soknemzetiségű bázisokat hozott lét­re, dokumentálva-erősítve ezáltal az egész mozgalom internacionalista jellegét. A centralista elv győzelme a föderalisztikus nyelvi-nemzeti szervezési elv fe­lett az egységet erősítette, s nehezítette a kisnemzeti nacionalizmus befolyásának további erősödését.13 A Neudörfl-i programot, a kongresszusnak a párt szervezeti felépítésére vonatkozó határozmányait — úgy látjuk -, joggal értékelhette pozitívan az Auszt­riai Szociáldemokrata Párt központi orgánuma, a Gleichheit, két egymást követő számában is: „Die Sozialdemokratische Arbeiterpartei Österreichs wurde errich­tet. Seit dem Auftreten der österreichischen Bewegung kamen Arbeiter aus nicht nur einer Stadt oder einem Land, sondern aus allen Ländern und Industriestäd­ten Österreichs zusammen, um ein gemeinsames Programm und ein gemeinsames Verfahren zu erötern und zu einem Einverständnis zu gelangen.” Ezek a jelen­tések azt tartották a legnagyobb sikernek, hogy a pártkongresszus a Monarchia soknemzetiségű munkásmozgalmának egységét helyreállította: „So kam also in Österreich eine Grundlage zustande, auf der sich im Interesse des Zusammen­wirkens die Arbeiter aller Länder und Nationalitäten zus.ammenfinden kön­nen .. . Wir sind hier in Österreich in der glücklichen Lage, dass wir die Idee der internationalen Einheit der Arbeiter innerhalb der politischen Staatsgrenzen tatsächlich zum Ausdruck bringen können.”14 Ebben a vonatkozásban, éppen, mert a cseh munkásmozgalom törekedett a legnagyobb önállóságra, rendkívül érdekes számunkra, hogyan értékelte g

Next

/
Thumbnails
Contents