Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Stier Miklós: A nemzeti és a nemzetiségi kérdés a magyarországi szocialista mozgalom és ausztromarxizmus elméletében és gyakorlatában századfordulóig

cseh párt lapja a Neudörfl-i program nemzeti és nemzetiségi kérdéssel foglalkozó részletét: „Möget ihr das Programm, wenn auch vom nationalen Gesichtspunkt prüfen. Wenn ihr dies tut, seht ihr, dass sich alle Beschuldigungen gegen die Sozialdemokratie, wonach sie das nationale Recht nicht anerkenne, als falsch erwiesen. Aus diesem angenommenen Programm könnt ihr am besten erfahren, dass auch die sozialdemokratische Partei betont, dass jede Nation sich selbst lenken, über ihr Schicksal selbst entscheiden soll. Beharren wir fest bei den grundlegenden Beschlüssen des Programms, die die Arbeiterschaft selbst fasste, und suchen wir neue Kämpfer für unsere Sache . . .”15

Marx is a német és a szláv munkások egységének megteremtését tekintette a neudörfli kongresszus legnagyobb vívmányának. 1874 augusztusában Friedrich Adolf Sorgénak, az Internacionálé Főtanácsa főtitkárának így írt erről: „In Österreich arbeiten die Leute unter den schwierigsten Umständen: höchste Vorsicht ist ihnen aufgezwungen, trotzdem haben sie einen grojen Fortschritt gemacht, nämlich die slawischen Arbeiter in Prag und anderswo zu gemeinsamer Tätigkeit mit den deutschen Arbeitern zu bestimmen. Während der letzten Zeit des Sitzes des Generalrats zu London hatte ich mich umsonst bemüht, ein solches Verständnis herbeizuführen.”16

A program és a programot követő rövid időszak lehetővé tette volna tehát - éppen a nemzeti-nemzetiségi kérdés helyes internacionalista kezelése révén - a Monarchia egységes munkásmozgalmának újabb, további fellendülését. A kongresszus kiemelkedőéin jelentős eredményei azonban nem váltak, még nem válhattak tartósakká a szociáldemokrata párt gyakorlatában. A hetvenes évek végére megerősödtek az önálló cseh—szláv szociáldemokrata párt lérehozására irányuló törekvések, és 1878-ra fel is bomlott a Monarchia szocialista munkás- mozgalmának szervezeti egysége.1''

Az ún. Hainfeld-i program vált azután az új pártegység, s egyben lényegében az Ausztriai Szociáldemokrata Párt létrehozásának elméleti keretévé. Az 1888. december 30-1889. január 1. között elfogadott, alapvetően egységes marxista alapon nyugvó elvi nyilatkozat és program végetvetett a korábbi pártszakadásnak. A program maga, mindenekelőtt az elvi nyilatkozat, lényegében a ko: rabbi követelések összefoglalása volt, talán csak a párt nemzetközi jellegét hangsúlyozta erősebben. Rögtön az első mondat is ebben az irányban hatott: „Die Sozialdemokratische Arbeiterpartei in Österreich erstrebt für das gesammte Volk ohne Unterschied der Nation, der Rasse und des Geschlechtes die Befreiung aus den Fesseln der ökonomischen Abhängigkeit, die Beseitigung der politischen Rechtlosigkeit und die Erhebung aus der geistigen Verkümmerung.” Majd az általános alapelvek felsorolásánál rögtön az első pontban leszögezte:

„1. Die socialdemokratische Arbeiterpartei in Österreich ist eine internationale Partei, sie verurteilt die Vorrechte der Nationen ebenso wie die der Geburt, des Besitzes und der Abstammung und erklärt, dass der Kami gegen die Ausbeutung international sein muss wie die Ausbeutung selbst.”18

Mint látjuk, ennek a - természetesen lényegében helyes - alapelvnek a lcszögezése valójában nem hozott többet, mint a korábbi megnyilvánulások, sőt épphogy még tömörebben intézte el az egész kérdéskomplexumot. Nyilvánvaló, hogy miként a neudörfli-program 1874-ben megfelelő részeivel együtt sem adott a század végére adequát politikai programot a soknemzetiségű Habsburg-biro- dalorp munkásságának, pártszervezeteinek, ugyanúgy az 1889. január i-i tézis