Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Szili Ferenc: Somogy megye út- és közlekedési viszonyai a kései feudalizmus korában (1782-1848)

vezetői inkább a középbirtokosi érdekeket képviselték. Ezt támogatta Czindéri alispán is, aki a két postaút mielőbbi összekötését javasolta, mégpedig a megye- székhelyen, Kaposváron keresztül. Erre két lehetőséget is látott, nevezetesen Szemes, Túr, Babod, Mernye irányába, a másik megoldásnak pedig a Bodrog, Hetes, Juta útvonal megépítése látszott. Az utóbbit azonban jobbnak tartotta, mivel Lakig már megépített postautat tovább lehetne építeni, egészen Kaposvárig ahonnan azt Szent Imrén, Kadarkúton, Ladon keresztül Szigetvárig vezetnék tovább. Mivel ez népes vidéket érintett Szent Imrén és Ladon postaállomások létesítését is javasolta.

A Szigeívártól-Kanizsára vezető postaúton is változtatást ajánlott, mivel az a „kincstárnak a katonai szállítások tekintetéből káros is lévén.”63 Ezért a Szigetvár, Lad, Nagyatád és Iharosberény új útvonalát sürgette. Ezt mindenekelőtt azzal indokolta, hogy a megye felsőbb részén megy keresztül, így annak hasznát többen élvezhetik. De egyébként is az eszéki, a pécsi és ennek a vidéknek a kereskedői már régebb óta azt az utat használják, mivel az lényegesen rövi- debb. Az új útvonalak egyben a postaállomások módosítását is indokolttá tették. Hat új postaállomást javasolt; Lengyeltótiban, Bodrogon, Kaposvárott, Szent Imrén, Ladon és Nagyatádon. A régi postaállomások közül pedig az istvándi, a babócsai, a berzencei, valamint az öreglaki és a györöki postaállomások megszüntetését indokoltnak tartotta.0,1

Feltehetően, az alsó postaút módosításában az alispán személyes érdekei is közrejátszottak, mivel az új útvonal birtokait érintette volna. Az 1830-as évek útviszonyait Török Miklós megyei földmérő részletes beszámolóiból is kitapinthatjuk. A szigetvári postautat, amely Baranya vármegye szélétől Szigetváron, Ist- vándin, Babócsán, Berzencén és Iharosberényen keresztül Nagykanizsára vezetett, az alábbiak szerint jellemezte.6,0

A Baranya vármegyét keresztül szelő út - a szentlőrinci postaállomást érintve - Pécs szab. kir. városán vezet át, ahol a budai és az eszéki út egymásba kapcsolódik. Somogybán érinti Szigetvárt, Görösgalt, Nagy- és Kis Dobszát, István- dit, Babócsát, Alsó-Zsitfát, Udvarhelyt, Berzencét, Csicsót, Iharost, Iharosberényt és Szent Pétert. Ezek a települések a gazdasági fejlődésüket nyilvánvalóan annak köszönhették, hogy ki tudták használni a posta- és kereskedelmi útvonal előnyeit. Nem véletlen, hogy az itt levő mezővárosok és falvak, a piacközpont szerepét is betöltötték. A régió és egyben a megye egyik legfejlettebb települése Szigetvár volt, amelyben ekkor már évenként hat vásárt tartottak, hetenként pedig kedden és pénteken hetivásárt is. Szigetvár piacközponti szerepe vitathatatlan, nemcsak az átmenő kereskedelem adta előnyöket tudta kihasználni, de a környező településekre is vonzást gyakorolt.

Az út mentén lévő települések közül még Istvándiban, Babócsán, Berzencén és Iharosberény mezővárosban tartottak évenként négy vásárt, az utóbbi településen postaállomást is létesítettek. Görösgal és Alsózsitfa e tekintetben nem voltak jelentős települések, de Nagy- és Kis Dobszát, valamint Csicsót, Iharost és Szent Pétert is csak az átlagfalvak közé lehetett sorolni. Az alsó postaútról több elágazás vezetett különböző vásáros helyekre, így többek között Istvándiból Szulokba, Csokonyába, Berzencéről pedig Csurgó mezővárosába. Mozsgó, amely Szigetvártól egy mérföld távolságba volt, szintén vásári privilégiummal rendelkezett. Ezekben a városokban a Dráva alsó vidékén tenyésztett állatokat és a termelt árukat értékesítették. Sellye, D rá vaszen tmárton, Lakócsa, Szentborbás kör