Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Szili Ferenc: Somogy megye út- és közlekedési viszonyai a kései feudalizmus korában (1782-1848)

a falusi utak az egész megyét behálózták, de „a kereskedésbeli könnyebbségre mindazonáltal éppen olyan szükségesek voltak, mint az állami utak”.8 Ezeknek a karbantartásáról is a megyének kellett gondoskodnia, az utasítás szerint a ja­vítás tekintetében „ezeket sem kell mellőzni, hanem igazításokat és fenntartáso­kat a helybeli lakosoknak kell megparancsolni.”9 Az utak - láthatóan - funkció­jukból adódóan szolgálták a helyi, a mikrotáji és a regionális érdekeket is. Ezen túlmenően azonban az országos, illetőleg a nemzetközi követelményeknek is ele­get kellett tenniök. Az egyes útvonalak jelentősége azonban a helyi igényeknek és adottságoknak megfelelően módosulhatott. Ezért az alacsonyabb kategóriába sorolt utakon is lehetett jelentős áruforgalom, amely a későbbiekben arra kész­tette a Helytartótanácsot, illetve a megyét, hogy ezeket az utakat magasabb kate­góriába sorolja. Az útviszonyokban jelentkező funkcionális zavarok nemcsak a helyi érdekeket sértették. Nem véletlen, hogy az úthálózat, a közlekedés és a szállítás kérdése, mindenkor összefonódott a kereskedelem adott színvonalával, így az a reformkor egyik legfontosabb követelményévé vált. A XVIII. század végi megyei útviszonyok rekonstruálásához a legauten­tikusabb forrás a II. József-kori katonai felmérés, amelyet 1782-1785 között vé­geztek el. A hét kérdőpontos felmérésben az utak minőségének a vizsgálata is szerepelt. Dobat András, Somogy megye az első katonai felvétel idejében (1782- 1785) című tanulmányában rámutatott arra, hogy „a katonaság mozgása szempont­jából igen fontos volt az utak állapotának, illetve a közlekedést gátló magas víz­állásnak részletes ismertetése.”10 Kétségkívül mind a megyei, mind pedig az or­szágos úthálózat a birodalom szempontjából igen fontos katona-politikai érde­keket szolgált. Ezek az utak azonban az áruforgalom és a kereskedelem szem­pontjából is nélkülözhetetlenek voltak, noha kétségkívül igaz, hogy mind a bel-, mind pedig a külkereskedelem fellendülése intenzívebben csak a napóleoni há­borúktól mutatható ki. A megye úthálózatát a József-kori első katonai felvétel részletesen - köz­ségenként - ismerteti.11 (1. sz. melléklet.) Ennek ellenére az utak funkcionális rekonstruálása több tekintetben is nehézséget okoz. A felvételt készítő katon/a- mérnökök az utak minőségének a megállapítását meglehetősen nagyvonalúan ke­zelték. Az utakat postaút, országút, falusi vagy földút és erdei út szerint jelölték meg, de azok állapotáról részletesen nem számoltak be. Az utakat feltehetően elsősorban katonai szempontok szerint értékelték és a szerint minősítették, hogy lehetővé teszik-e a katonaság mozgását, illetve a transzportok folyamatos és za­vartalan szállítását. E felmérés szerint a megye úthálózata eléggé heterogén ké­pet mutat és egyértelműen kitűnik, hogy a megyében ekkor még köves utat nem építettek. A Balaton partján, illetve a Dráva mentén lévő postautak sem mutat­nak egységes képet, egyes útszakaszok csak száraz időben megfelelőek, többnyire azonban erősen kitaposottak és kevésbé használhatóak. De a közlekedési utak alacsonyabb kategóriáiban is lényeges eltérések mutatkoztak. A minden időben rossz utak megjelölés, a közlekedési hálózat kisebbik részére vonatkozott, az utak többsége általában csak az esős időszakban volt járhatatlan. A nehéz járműve­ket ezek az utak kétségkívül nagyon igénybe vették, illetve egyes útszakaszok ezek számára nem voltak használhatóak. A föld és az erdei utak jelentőségét azonban nem szabad alábecsülnünk, ezek kötötték össze egymással a falvakat - szinte érrendszerként behálózták a megye településeit - kapcsolódtak a főközle- kedésű posta-, illetve országutakhoz, Kétségkívül elsősorban gazdasági funkciót 245

Next

/
Thumbnails
Contents