Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Vörös Károly: "Jelentés Magyarország kereskedelméről" - Egy belga konzuli jelentés 1843-ból
flem érzékeltette a számjegy helyi értékét: a forint után következő, és a pénzösszegek krajcárjait a forinttól elválasztó vessző nem tizedespont értékű: utána a krajcárok a 6o-as számrendszerben következnek. Ezért az alábbiakban nem maguknak a számításoknak bemutatására, hanem elsősorban azoknak az adatoknak a felsorolására szorítkozunk, melyek az osztrák-magyar tengerpart — konkrétan dósodban Trieszt - felé irányuló terményszállítás költségei révén az itteni terményárak kialakítását befolyásolták. Az A, jelű számítás a bánsági búza és az odesszai ún. lágy búza árjegyzéseit adja meg (a mértékeikből és a jelentésnek egy célzásából is következtethetően a liverpooli piacon): ez a bánsági búza 8 bushelből álló quarterjének az odesszainál kb. 7-8%-kal drágább voltát mutatja. A B, jelű számítás egy 1839 májusában Bajamoson kelt számlával mutatja be: hogyan jött össze 9966 pozsonyi mérő búza 9737, illetve egy ugyanott 1839 januárjában kelt számla szerint 3399 pozsonyi mérő búza 6160,47 'bécsi forintban (Wiener Währung) számított vételárért. A C, jelű számítás ugyancsak Bajamoson 1838 májusában kiállított számla alapján azt mutatja ki, hogy a B, alatti számla szerint Bajamoson megvásárolt és a Tisza partjáig leszállított 9966 pozsonyi mérő búzát a szállítás során Triesztig milyen közbejött költségek terhelték. A tételek: 3 1/2 hónapon át raktározás (132 forint); 12 szita napi 22 krajcáros bérleti díja 10 napra (48 forint); minden szitához három munkás napi 20 krajcáros bére (120 forint); a hajóbér a Marosig mérőnként 3 krajcárjával bécsi forintban (Wiener Währung) (199,18 forint); napi költségek (41,02 forint. A hajón szállítás a Maroson és Szegednél a behajózás a Tiszára 46,19 forintba került, a tűzbiztosítás Bajamoson 10 ezer forint érték után 3%-kal számítva 32,20, a víz elleni biztosítás Bajamostól Szegedig 11 ezer forint után 38,20 forint. A hajóbér a Tiszán 9966 pozsonyi mérő után mérőnként 17 krajcár bécsi forintban (Wiener Währung) (1129,29 forint); ehhez járul mérőnként 3 krajcár provízió: 498,28 forint. Összesen tehát 2286,22 forint, vagyis mérőnként 13 3/4, stajonként pedig 18 krajcár. A D, alatti számítás a tiszavidéki búza Magyarországon belüli szállításával kapcsolatos mérőnkénti minimális (min.), illetve maximális (max.) krajcárban számított költségeknek egymás mellé állításával érzékelteti ezek hallatlan tág ingadozását. A tételek: a hajóbér a Tiszától Sziszekig bordonén: min. 13 - max. 20; a biztosítás: min. 1 - max. 1 1/2; a sziszeki provízió: min. 1 - max. 2; a Sziszek-Károlyváros útra a hajóbér: min. 5 - max. 18; a károlyvárosi helyi költségek: min. 4 - max. 6 1/2; a tengelyen való szállítás bére Károlyvárostól Fiúméig (ideértve a Lujza út mérőnként 16 krajcáros útvámját is): min. 36 - max. 78 krajcár; összesen tehát min. 1 - max. 2,06 forint, illetve stajonként min. 1,20 - max. 2,48 forint. Ezekhez járulnak a fiumei helyi költségek és az itteni provízió: min. 5 - max. 6, valamint az innen Triesztig menő tengeri szállítás részint biztosítási díja (min. 1 1/2 - max. 2 krajcár), részint haj obere (min. 5 1/2 - max. 9 krajcár): összesen tehát stajonként min. 1,32 - max. 3,5 forint. Az E, jelű számítás ezer csetvert csetvertenként 12 rubeljével vásárolt odesszai gabona Triesztbe szállításával kapcsolatos költségeket mutatja be. Ennek tételei: behajózási engedélyilleték; 1/2 mérlegelési díj; iszitálás; kiviteli vám; a tengeri szállítás díja, a parti szállításnak a díja; a zsákok rongálódása; jutalomdíj a kapitánynak; szondázás; aprólékos költségek; 2% provízió - mindez 210
