Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)

Kanyar József: Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedben (1658-1718)

város lakóinak áldozatát, míg a tervezettnél tovább tartó gyűlések és törvényszékek költségeit - a megye a városra kivetett porcióból letudja.

E megyei gyűlésnek, illetve az általa kiküldött külön bizottságnak az volt a feladata egyébként, hogy a „megyegyűlések számára űj, biztos és kényelmes helyet keressenek”.

A város lakóira - kétségtelenül - nagy tehertételt jelentettek a megyei gyűlések és törvényszékek tartásának a költségei, de elég teher volt a számukra a megyei börtön elhelyezése és fenntartása is. Az 1720-as összeírás 51 városi személye - jogállásukra: szabadon költöző jobbágyok (coloni liberae migrationes) - s a város felett is minden jog (vám, föld, bánya, folyó stb.) örökjogon az Esz- terházyaké volt. Miután Eszterházy a hadiváltságot megfizette, jobbágyai felett még pallosjoggal is rendelkezett. Az úriszéket rendszerint Ozorán tartotta, ami alól a mezővárosi polgárok ki voltak véve, s a megyei törvényszéknek tartoztak engedelmességgel.

Sem a városnak, sem a földesúrnak ekkor még nem volt különösebb érdeke a megyei székhely végső eldöntésének a gondja. Miután sem hivatali, sem börtön és levéltári épületek nem álltak rendelkezésre, így az a döntés született, hogy a megye gyűléseivel, börtöneivel és építendő levéltárával előbb Nádasdy főispán birtokára: Tapsonyba kerüljön át, miután a főispán a megyei székhely céljára amúgyis felajánlotta tapsonyi birtokát és házát.

A vármegye 1724-ben valóban át is költözött Tapsonyba. Az új megyei székhelyen 1724. július 17-én tartott első nagygyűlésén határozatával leszögezte a megyegyűlések és törvényszékek Tapsonyban való tartását és a megyeház céljaira felajánlott épületnek a megye pénztárából való helyreállítását. A döntést azzal indokolta a főispán, hogv Kanosvánttt a törvényszék és a me<rvegm'ílések tagjainak, valamint a raboknak élelmezése nagy gondokba ütközött és jelentős terheket rakott a megye vállaira. Emellett a kaposvári megyeszékhely sem volt könnyűszerrel megközelíthető, a megyei épületek és szolgálati lakások ügye pe- dik éppenséggel megoldhatatlannak látszott Kaposvárott.

Kétségtelen, hogy a megyegyűlés indoklása mögött elsőrenden a főispán személyes érdekei húzódtak meg. Ezért hangsúlyozta oly határozottsággal a közgyűlés, hogy Tapsonyba megfelelő épületek állnak nemcsak a törvényszék, hanem a nagy- és kisgyűlésck rendelkezésére, megfelelő lakások és hivatali helyiségek az alispán és jegyző számára és a börtön céljára is rendelkezésre áll két téglaépület egy cellával, amelyek magas fallal és kapuval vannak körülvéve, és jó kemencével ellátva.

E közgyűlés határozta el a megye történetében először, hogy az akták megőrzésére külön helyiséget biztosít, amelyben el kell helyezni a megye számadásait, törvényszéki iratait és a gyűlések jegyzőkönyveit. Mindebből világos, hogy a megye első archívumát Tapsonyban szervezte meg és helyezte el, illetve rendezte be.

Amikor a hivatalos megye Nádasdy főispán magánbirtokára: Tapsonyba költözött - a megye északnyugati részében lévő és távol eső kis falucskába -, csakhamar kiderült, hogy a főispáni birtok a szegényes épületeivel, s börtönhelyiségeivel, amelyeket folytonosan építeni, alakítani és bővíteni kellett, nem a legalkalmasabb egy központi megyeszékhely céljára.

Milyen közállapotok uralkodtak Tapsonyban, az új megyeszékhelyen a fő- és alispán távollétében? A Kaposvárról kitelepített megyei börtön életében