Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 17. (Kaposvár, 1986)
Kanyar József: Somogy megye közgyűlése a hódoltság idején és a felszabadító harcok utáni első évtizedben (1658-1718)
embert törvényszéki táblabírónafc választotta. A megye döntött Folkra Ottó veszprémi püspök határperében a megyebeli Pocsa és Kecse puszták határjárása ügyében. A megye a portió teljes összegét 42 922 ft 81 dénárban állapította meg. A közgyűlésen br. Zenthner József vaskói apát is tiltakozott Madarász alispán „kártevése” ellen, amelyet Szentmárton nevű falujából tíz igásmarha elhajtásá- val követett el. Az alispán azonban tiltakozott az apát vádja ellen. Az 1718. március 23-i nagygyűlés ismét Nagybajomban volt. Az ülésen a legfontosabb napirend ismét az uralkodó levelének a felolvasása volt, melyben kérte a Sávolyai Jenő herceg parancsnoksága alatt táborba szálló katonaság részére a porciók kiadását. Az uralkodó a porta hadikészülődése miatt határozta el a lovasezredek feltöltósét. Az újoncoknak - akik az örökös tartományból vonultak a számukra kijelölt ezredekhez - a megye területén kellett fedezni az ellátási költségeket. A bevonuló újoncok marsrutáját is közölték a megyével, és a számukra kivetett porciómértéket. Somogyon a Virmond, a Neupergh, a Jungh- Daun, a Harrach és a Stahremberg regimentek újoncai vonultak át az útitervek szerint. A megye egyébként a közgyűlés elé idéztette mindazokat, akik az elmúlt összeírás során eltagadták jószágaikat és pásztoraik megjelenését is megtiltották. Az 1718. április 9-i közgyűlés már Marcaliban volt. Itt sem volt a megyének alkalmas hajléka, ahol közgyűléseit tarthatta volna. De szükség mutatkozott a megye iratainak és rabjainak az őrizetére is alkalmas helyiségekre. Ekkor váratlanul Bácsmegyei János alszolgabíró Nagybajomban - mint mondotta a vármegye közepén - felajánlott egy telket megyeháza céljaira. A közgyűlés a szép gesztust megköszönte és a telek árának a kifizetését kilátásba helyezte. A vármegye újabb statútumában kivette a kovácsokat a három rovás fizetése és a katonatartás alól. A molnárokat pedig megerősítette, hogy a kiváltság- leveleikben foglalt immunitásaikkal ellhetnék. A mészárosoknak megszabták a hús fontjának 4,5 forintban való mérését. Az 1718. július 14-i kisgyűlést már Kaposvárott tartották, amelyen a Mé- rey család bemutatta Mátyás kiváltságlevelét a család pallosjogáról. A kisgyűlés javasolta a szigeti kereskedők céhlevelének a megváltoztatását. A rossz termés miatt a megye statútumot hozott arra vonatkozóan, hogy a gazdák az aratóknak az ősziből a kilencedik keresztet, a tavasziból pedig a nyolcadikat részeltessék. Ez alól csak a gazdasághoz tartozó (domesticus) aratók képezhettek kivételt, akik eggyel kevesebb keresztet kaptak az aratási munkákért. 1718. november 2. a nagybajomi közgyűlés teljes terjedelmében jegyzőkönyvbe iktatta az uralkodónak a török portával kötött békeszerződését és az ugyanekkor kötött birodalmi kereskedelmi szerződést. A közgyűlés a kaposváriakat - ahol alkalmasint a hely alkalmatossága révén a legtöbb megyegyűlést és törvényszéket tartották - felmentette a kvártélytartás kötelezettsége alól, ennek fejében a városnak méltó módon kellett a közgyűlés tagjait fogadni és ellátni. A vármegye szívesen tartotta itt gyűléseit, mint „közeli és kényelmes helyen” és élvezte a város szívességét, amellyel „saját terhűkre”: ingyen elszállásolással adtak helyet a megye gyűléseinek 1718. áprilisáig, amikor is a város lakói közterheik csökkentését kérték a megyétől. Erre a kérelemre az 1718. november 2-án Nagybajomban tartott megyegyűlés elhatározta, hogy továbbra is Kaposvárott tartja gyűléseit, azzal a megszorítással, hogy a gyűlésre és törvényszékre érkező kocsik és lovak szállásaira csak a legrövidebb ideig veszi igénybe a
