Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Hajdu Zoltán: Körzetesítési tendenciák Somogy megye településhálózatában (1950-1980)
A termelőszövetkezetek különösen az 1970-es évektől gyakorolnak jelentős struktúráié hatást a falusi településhálózaton belül. A termelőszövetkezetek jelentős szerepet vállalnak a községi intézmények fenntartásában, a közösségi infrastruktúra fejlesztésében. Néhány Somogy megyei település fejlődése, jelene, jövője elszakíthatatlan jól gazdálkodó termelőszövetkezetétől. 3. Az egészségügyi ellátás községközi kapcsolatai Az egészségügyi ellátás jelentős része körzeti jelleggel alakult ki, s már a két világháború között is adminisztratív úton meghatározott keretek között történt. A falusi lakosság nagy részét a községi, ill. körorvosok látták el. 1937-ben Somogy megye községi lakosságát 71 községi, ill, körorvos látta el. Az orvosi ellátás a leginkábblzörzetesítetL. ágazat volt a megyében a felszabadulás előtt. Az 1950-es állapotra jellemző, hogy az orvosi alapellátás tekintetében megmaradt az erős körzetesítettség. Ezen úgy próbáltak segíteni, hogy a körzetekhez tartózó települések tanácsházaiban kisebb, alkalmi orvosi szobákat alakítottak kj, melyben az orvos meghatározott napokon rendelt. így a nagy körzetek (egy-egy orvosi körzet 7—9 tanácsra is kiterjedt) nem jártak feltétlenül nagy településközi mozgásokkal. Az egységes körzeti orvosi hálózat megteremtése fordulópontot jelentett. 1952. november i-én az addig nehezen áttekinthető rendszert - hatósági orvos, társadalombiztosítási körzeti kezelőorvos, egészségvédelmi szolgálat - egyesítették. Az új körzeti orvosi rendszer az egészségügy egységének és a területi elv érvényesítésének alappillére lett. 1950-1980 között jelentős fejlődés következett be a megyében mind az orvosi körzetek, mind a körzeti orvosok tekintetében (4. táblázat). A körzeti orvosi hálózat fokozatosan „besűrűsödik”, csökken az egy orvosra jutó lakosság száma. A döntő változás a többi ágazathoz képest (tanács, tsz, iskola) következett be. Míg a többi ágazat tekintetében erős körzetesítés ment végbe, addig a körzeti orvosi ellátásban bizonyos mértékű „leépülés” folyik, a körzetek közelebb kerülnek a lakossághoz. A körzeti orvosi ellátás területi- és központrendszerének fejlődése ellentétes a többi ágazatéval, a leginkább körzetesített ágazatból a legkevésbé körzetesített ágazattá vált. 4. Az iskolai körzetesítés és a községközi kapcsolatok alakulása Somogy megye a felszabaduláskor elmaradott iskolai intézményhálózatot örökölt. A falusi iskolák nagy része egytantermes és egytanítós iskola volt, csak a nagyobb települések rendelkeztek a kor igényeinek és követelményeinek megfelelő iskolával. Ez az oktatási intézményhálózat nem felelt meg a bevezetett oktatási reformnak, nem tudta kielégíteni a 8 osztályos szakrendszerű oktatás elemi szükségleteit sem. Az iskolák államosítása, a kötelező 8 általános iskolai rendszer tényleges bevezetése fontos lépés volt, de 1950-re még nem sikerült megteremteni minden tekintetben az új: oktatási rendszer anyagi, tárgyi, személyi feltételeit, Különösen nehezen ment az új oktatási rendszer intézményhálózatának biztosítása a megye aprófalvas területein. 548
