Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Hajdu Zoltán: Körzetesítési tendenciák Somogy megye településhálózatában (1950-1980)

1950-re egy hihetetlenül bonyolult általános iskolai igazgatási-irányítási, részben ellátási területi kapcsolatrendszer alakult ki a megye iskolái között. A nehezen áttekinthető és szinte ábrázolhatatlan igazgatási-ellátási-szervezeti kapcsolatok miatt csak azt vizsgálom, hogy a megye települései közül hány rendelkezik valamilyen jellegű általános iskolai oktatással (5. táblázat).

Az általános iskolai körzetesítések már az 1950-es évek legelején megindultak. Az 1951. évi 15. sz. tvr. és a közoktatási miniszter utasításai lehetőséget adnak az általános iskolai körzetesítések megkezdésére. Az MDP 1954-es határozatai is megfogalmazzák a körzetesítést és az iskolák fejlesztését. A határozat nyomán minden járási tanács elkészíti a körzetesítési terveket. Ekkor kiskörzete- ket kívántak kialakítani az aprófalvas területeken is, az alsótagozatos oktatás helyben hagyásával. Ekkor csak a felső tagozatok körzetesítéséről van szó, döntő szempont a szakrendszerű oktatás bővítése, az egyenlő továbbtanulási lehetőségek biztosítása.

A tervek és határozatok ellenére 1960-ig főleg szervezeti körzetesítés folyik, az iskolákat igazgatásilag körzetesítik, de a tanulók csak kevés helyen járnak be. A körzetesítés sajátos formájának egyrészt az az oka, hogy a kijelölt körzeti iskolák fejlesztése elmaradt, másrészt a közlekedési lehetőségek nem tették lehetővé a rendszeres bejárást.

Az 1960-as években már megszűnik néhány kis iskola (innen az alsótagozatosok is bejárnak a körzeti iskolába), de a kibontakozó körzetesítés még nem jelent nagy' problémát a települések számára, mivel általában a szomszéd községbe járnak a tankötelesek.

1970-ben a települések döntő többsége még rendelkezik valamilyen oktatási intézménnyel, a felső tagozatok körzetei még kicsik, általában 2-3 községre terjednek ki. Megindul az alsó tagozatok körzetesítése is, elsősorban a szomszédos települések kapcsolódnak egybe.

Az 1970-es évek elejétől erőteljesen felgyorsul az iskolakörzetesítés folyamata. Az MSZMP 1972. júniusi határozata kijelölte az állami oktatás továbbfejlesztésének főbb irányait. A körzetesítést döntően pedagógiai szempontból tartják indokoltnak.

1980-ra Somogy megye aprófalvainak nagy része elveszti általános iskoláját. 78 település semmilyen általános iskolai oktatási intézménnyel nem rendelkezik, megnőttek az iskolai körzetek, sok helyen megtörtént az alsó tagozatok körzetesítése is.

Az iskolakörzetesítés hatásai, eredményei, hibái sokféle szempontból vizsgálhatók. Az oktatási, pedagógiai, irányítási, intézményfenntartási szempontok mellett a legfontosabb: milyen hatással járt az iskolakörzetesítés a megye településhálózatát és népesség helybenmaradását illetően.

Megítélésem szerint a megye településhálózatát, azon belül az aprófalvas területeket kifejezetten hátrányosan érintette az iskolakörzetesítés. Az iskola megszűnése, a falu értelmiségének teljes kivonulása mintegy befejezi az aprófalvak közösségi intézményhálózatának kiürülés! folyamatát.

Többen párhuzamot vonnak az iskolakörzetesítés és a falusi településhá549