Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban
Bolus József hadtörténészt kérdezem: Mi a véleménye az általam itt elmondottakról, valamint a Liddel Hart által idézett adatokról? Milyen hatása volt a magyarországi bombázásoknak 1944 őszén és 1945 tavaszán? Borús: Először talán a LiddeJ Hart által említett adatokhoz annyit, hogy lehetne 1944-es adatokat is hozni, ti. tudjuk azt ma már, hogy a német ipar termelése 1944 szeptemberéig, sőt bizonyos ágazatokban egészen 1944 decemberéig emelkedett, holott 1944-ben még fokozták 43-hoz képest a Németországra ledobott bombáknak a mennyiségét. Karsai: Tehát ezek szerint Liddel Hartnak igaza volt abban, hogy az óriási erőbevetéssel végrehajtott angolszász légitámadások Németországban nem érték el a kívánt célt? Borús: Nem érték el a kívánt célt azért, mert részben sikerült az iparnak a kitelepítését megoldani, részben pedig - és azt hiszem, hogy ezzel is érdemes lenne kicsit foglalkozni - hogy mennyire következetesen hajtották végre ezeket a bombatámadásokat, ti., ha ugyanazt a célpontot többszörösen egymás után bombázták volna, akkor nyilván, hogy sokkal nehezebb lett volna fokozni a termelést vagy egyáltalán szinten tartani. Itt szeretnék utalni arra, hogy amikor 1944 tavaszán májustól elkezdték az olajfinomítóknak a bombázását... Karsai: Németországban. Borús: Igen, Németországban és egyszerre, egyetlenegy támadás következtében 570 ezer tonna kapacitás esett ki, majd amikor ezeket részben helyreállították, újra bombázták ugyanezeket a részben helyreállított üzemeket, ettől kezdve a német üzemanyagellátással egyre nagyobb, később megoldhatatlan problémák lettek olyannyira, hogy végül már kiképzési célokra sem volt a repülőknél üzemanyag. Karsai: És mi volt a helyzet Magyarországon? - most kanyarodjunk visz- sza ahhoz, ami bennünket elsősorban érdekel. Borús: Magyarországon az volt a helyzet, hogy a célokat nem helyesen választották meg, ti. véleményem szerint, hogyha elsősorban a közlekedésre helyezték volna a súlyt, a közlekedési csomópontok és útvonalak, és főleg hidak bombázására, akkor jelentősebb eredményeket értek volna el. Ha ránézünk a térképre, látjuk, hogy annak a néhány vasúti Duna-hídnak és néhány vasúti Ti- sza-hídnak a lebombázása nagyon komoly problémát jelentett volna, jelenthetett volna már 1944 tavaszától kezdve, mint ahogy 44 nyarán, majd 44 őszén ilyen problémákra a német iratanyagban nagyon bő anyagot találni. Karscai: Űjra fölteszem a provokatív kérdést: Mindezek a bombatámadások befolyásolták-e jelentős mértékben a Wehrmacht magyarországi felvonulását? Borús: Hát azt nehéz lenne mondjuk egyértelműen állítani és nem is lenne helyes azt állítani, hogy jelentős mértékben vagy döntően befolyásolták, azt, hogy zavarták, az biztos. Itt utalni szeretnék többek között a szolnoki vasútállomásnak az első, június 2-i bombázására . Karsai ... amiről Te magad írtál egy nagyon fontos cikket a. Jászkunság c. folyóiratba ... Borús: ... igen, a Jászkunságba a freiburgi Német Katonai Levéltárban meglevő eredeti jelentések alapján és ebből kiderül az, hogy a szolnoki vasútállomást úgy helyreállítani, ahogyan előzőleg volt, soha nem tudták, és miután a későbbiekben több támadás is érte, a vasútállomás átbocsátó képessége erősen 558
