Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban
lecsökkent. Amikor azután a szolnoki vasúti Tisza-hidat szeptember 5-én végleg lebombázták, utána már Szolnok ilyen szempontból kiesett, mert gépkocsikra átrakva tudták csak a szállítmányokat továbbítani. Karsai: És a többi magyarországi közlekedési csomópont: Budapest, Győr, Miskolc, Szeged . .. Bonts: Tudjuk azt, hogy a szegedi állomást is több támadás érte, és augusztus 24-én a szegedi vasúti csomópontot is lényegében azzal, hogy a Tisza- hidat lebombázták, forgalmon kívül helyezték. Győrnek, Miskolcnak és a többinek a bombázására is ugyancsak rendelkezünk adatokkal, úgy hogy ha nem is mondhatjuk azt, hogy lényegében vagy döntően befolyásolta, de biztos, hogy zavarta és idézett elő kisebb-nagyobb késéseket a német szállítmányoknak, elsősorban a katonai szállítmányoknak a továbbításában. Karsai: Itt a mai műsorban amerikai levéltári anyag, a Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának iratanyaga alapján tudjuk azt, hogy a politikai vezetés megtiltotta a politikai célzatú bombázásokat. Van-e egyáltalán erre vonatkozóan német anyag? Borús: Nincsen. Annak idején dobáltak röpcédulákat, illetőleg a repülőgépekről röplapokat, amelyeken megjelöltek fontosabb közlekedési és ipari célpontokat, és a lakosság figyelmét fölhívták arra, hogy ezeknek a környékéről saját érdekében menjen, illetve költözzék el. Karsai: Volt ennek valami hatása? Borús: Nyilván volt hatása. Szolnokon például pontosan megvan a polgármesteri, tehát a magyar iratanyagban, hogy milyen kitelepítési intézkedéseket hoztak a június 2-i bombatámadás tapasztalatai alapján. Karsai: De engem most az érdekelne, hogy a polgári lakosság ezen röpcédulák hatása alatt menekült-e? Tehát kiváltott-e egy ilyen menekülési hullámot? Borús: Arról nem tudunk, hogy ez valamilyen nagyobb méretű általánosabb hullámot, vagy mozgalmat idézett volna elő. Karsai: Köszönöm a beszélgetést. Hangszalagról készített gépírt másolat. - MR Hangarchívum. A beszélgetés a Magyar Rádió „Nekem szülőhazám itt e lángoktól ölelt kis ország” c. sorozat „Légiveszély Bácska, Baja! ...” adása keretében hangzott el. A szövegben előforduló fontosabb nevek: 1945. december 24-én tették közzé az Európa felszabadítására kinevezett angolszász katonai parancsnokok névsorát, köztük találunk a forrásközlésünkben is szereplő néhány magas rangú tisztet. Ezek:- Sir Henry Maitland Wilson tábornok, a Földközi-tengeri Szövetséges Erők főparancsnoka,- Spaatz tábornok, a Németországot támadó Stratégiai Légierő parancsnoka,- Baker altábornagy, a Földközi-tengeri Szövetséges Légierők parancsnoka,- Sir Harold Alexander, az Olaszországban harcba vetett Szövetséges Erők főparancsnoka. 539