Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Karsai Elek: Magyarország bombázása a második világháborúban

iS.

1944. szeptember 12. 16 óra 07 perc

Az Amerikai Vezérkari Főnökök Egyesített Bizottságának távirati utasítása a Szövetséges Erők Főhadiszállásán levő Amerikai Stratégiai Légierőnek a bombázási célpontokról Délkelet-Euröpában: olajcélpontok, közlekedési vonalak, Budapest általános katonai és gazdasági célpontjai

COSMED 182 Szigorúan titkos

Wilson tábornoknak és Spaatz tábornoknak a Vezérkari Főnököktől

Hivatkozással a Cosmed 71-re

Elsődlegességi sorrend Délkelet-Európa bombázása során: az olaj-célpontok Magyarországon, Ausztriában és Csehszlovákiában elsődleges fontosságúak maradnak. A másodlagos fontossági sorrendben a közlekedési vonalakat Magyarországon, Jugoszláviában és Görögországban a partizánokkal való szoros egyetértésben kell kiválasztani, és az orosz taktikai helyzet lehető legnagyobb figyelembevételével.

Mint a közlekedési célpontok alternatívája, egyetértünk azzal, hogy az általános katonai és gazdasági célpontokat támadják Budapesten, bár kétséges, vajon ezek lényegesen befolyásolják-e a politikai helyzetet.

Géppel írt tisztázat. - Ugyanott. (Lásd a 4. sz. iratot.)

FÜGGELÉK

i9Budapest, 1984. április

Beszélgetés Borús József hadtörténésszel a magyarországi bombázásokról (1944 április-szeptember).

Karsai: Kétségtelen az egyidejű, 1944-es és a háborús veszteségekről 1945- ben és 1946-ban készített jelentések, beszámolók alapján, hogy mind az ipari üzemekben, mind a közlekedési hálózatban 1944 nyarán a bombázások következtében súlyos károk keletkeztek. Ugyanakkor az 1944 szeptember utolsó harmadától 1945. április elejéig Magyarországon lezajlott hadműveletek azt a benyomást keltik, hogy a bombázások döntően nem érintették a Wehrmacht, a német véderő harckészségét, nem okoztak elháríthatatlan felvonulási, utánpótlási problémákat - sem a debreceni páncélos csatában, sem Budapest védelmében, vagy éppen á Budapesten körülzárt német alakulatok felmentésére indított offenzívákban, végül az 1945 márciusi német támadó hadműveletekben a Balaton térségében.

Továbbá: Liddel Hart, á neves angol katonái szakértő azt írja a The Second World War c. könyvében, hogy 1943-ban 200 ezer tonna bombát zúdítottak Németországra, ötször annyit* mint 1942-ben, ennek ellenére „a német hadiipar termelése új csúcsokat ért el, amit nagyrészt az Albert Speer által végrehajtott átszervezésnek köszönhettek... A repülőgépek, a lövegek, a harckocsik és a tengeralattjárók termelése 1943-ban 50%-kal növekedett.” . - 567