Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)

c) Községi reform

Mélyreható községi reformra már inkább csak a gyakorlat terén volna szükség, nem annyira a jogalkotás és szervezés terén. Mert hiszen a községi törvény messzemenő önkormányzatot biztosít a községnek. A baj főleg a gyakorlatban van, amely a községi bíró, elöljáróság és képviselőtestület törvényes jogainak félreszorításával a községi önkormányzatban hatósági jogokkal nem is rendelkező jegyző kezében összpontosítja a község vezetését. Végre kell hajtani a községi törvény rendelkezéseit, s a községi bírót, elöljáróságot és képviselőtestületet visszahelyezni törvényes jogaik gyakorlatába.

d) Városi reform

A városok általános politikai, művelődési, társadalmi és nemzeti jelentősége kétségtelenül folytonosan emelkedőben van. A nemzetiségi jogok és ön- kormányzat elkerülhetetlen tágításával nemzetiségi többségű vidékeken és országrészeken elsősorban a városokat kell a magyarság végváraivá fejleszteni. De másfelől a városok önkormányzata igen jelentős eszköze marad a kisebbségi jogok igazságos és méltányos érvényesítésének is. A város, mint államszervezeti és államigazgatási tagozat, már most is messze kinőtt a községi törvény kereteiből, hiszen nemcsak községi, hanem egyben járási és vármegyei jellegű föladatokat is kell megoldania, hatásköröket gyakorolnia. Ezért föltétlenül új, éspedig nagyszabású városi törvényre van szükség, s abban a városi önkormányzatnak kor és szükségletek szerint való átszervezésére, demokratizálására, megerősítésére.

4. Az egyéni kezdeményezésnek, a dolgozó osztályok gazdasági önvédelmének és az állami beavatkozásnak összehangolása

A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth-pártja belső szabadságra és külső függetlenségre épülő demokratikus országépítő terveiben az egyéni szabadság, kezdeményezés és az önkormányzati fölépítésü társadalmi gazdálkodás és gazdaságpolitika elvi fundámentomán áll. Az a szilárd meggyőződése, hogy a társadalmasodásnak is az egyén, az ember, a dolgozó réteg további fölszabadulását, több szabadságát kell magával hoznia. E szabadabb és egyben társadalmiasabb jövendő gazdasági életnek négy önkormányzati elemből kell összetevődnie:

az egyén szabad önkormányzatából,

a gazdálkodás - termelés és elosztás - önkormányzatából,

a dolgozó osztályok önvédelmi (érdekvédelmi) szervezeteinek önkormányzatából és

végül az önkormányzati szellemű állami beavatkozásból.

Az államosításnak csak ott lehet helye, a termelés olyan ágazataiban, ahol nem sok szerep jut az egyéni kezdeményezésnek, de annál fontosabb a termelés és fogyasztás kiegyensúlyozott, egyenletes, üzlettől mentes szolgálatának. Ott van legfőképpen helye az államosításnak, illetve községesítésnek gazdasági téren, ahol a termelés általános föltétéleinek olcsó és egyenletes biztosítása a legfőbb érdek: szénbányák, villamos, gáz, vízi energiaközpontok és hálózatok; olyan szellemi erőcentrum, aminő a rádió; vasutak, autóbuszjáratok stb.

A párt ellene van a mindig fölös bürokráciával kapcsolatos túlzott álla