Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
A vármegye demokratizálása azt jelenti, hogy az általános, titkos és egyenlő választói jog révén az avult és a társadalmi békét súlyosan veszélyeztető virilizmus eltörlésével, ,a közigazgatási kortézia kiküszöbölésével, a klikk-uralom megtörésével a vármegye kicsiben az általános titkos és egyenlő választói jog alapján megalkotott képviselőház mása legyen, azaz a vármegyei keretekben valóságos népképviseletté váljon. A vármegyei valóságos önkormányzat helyreállítása pedig azt jelenti, hogy az államigazgatásnak egyszerre ésszerű, és hazánkban, az önkormányzati elvnek népünk, nemzetünk vérébe és idegeibe edzett voltánál s a vármegyék történelmi múltjánál, szerepénél fogva hagyományos magyar decentralizmusa érvényesüljön újból. A vármegyei önkormányzat újból széles körű, komoly, önálló föladatokat, hatáskört kapjon, melynek keretein belül csak felső irányítás és ellenőrzés illeti a minisztériumokat, nem intézkedés joga. A választott, de a vármegye népe által szabadon választott alispán legyen újból a vármegye igazi vezetője, a főispán csak őrszeme a kormánynak, egyébként a sok évszázados vármegyei hagyománynak és a közigazgatási törvénynek is megfelelően. A vármegyei törvényhatósági közgyűlés pedig valóban a vármegye parlamentje legyen újból, ahol nem unottan összeállított alispáni és egyéb jelentéseket hallgatnak meg ásítozva, vagy legjobb esetben parádés ünnepségeket rendeznek, hanem ahol szabad eszmecsere és vita során önállóan döntenek és cselekszenek az ön- kormányzat ügyei felől. Röviden: az államigazgatás sokkal több feladata, sokkal önállóbb hatáskörben kell, hogy a vármegyében szabad megoldásra és elintézésre kerüljön, és sokkal több közigazgatási ügyben kell, hogy véglegesen dönthessen a vármegyei önkormányzat, mint ma. Viszont ezt a szélesebb és önállóbb hatáskört, ezt a valóságosabb önkormányzati jogot s a vele járó föladatokat csak egy sakkal demokratikusabb, a néptömegeket sokkal tisztábban képviselő vármegyére lehet jó lelkiismerettel bízni. Azaz a vármegye demokratizálása és több önkormányzati felelősséggel és tartalommal való fölruházása egyszerre kell, hogy megvalósuljon, mert egymást föltételezik. Egymás nélkül egy lépést sem tehetnek előre a tökéletesebb vármegyei önkormányzat útján. b) Járási reform A járásnak nincs számottevő önkormányzati szervezete, valójában csak összekötő a vármegye és a község önkormányzata között. Sok évtizedes gyakorlat azonban, éppen mert a vármegye és a község önkormányzata között közvetlen - járási - önkormányzati ellenőrzés nélkül végzi vezető föladatát a főszolgabíró, a szolgabírói hivatalt tette az önkormányzati szellem és szabadság legfőbb közigazgatási ellenpólusává ,s a választások lebonyolítása körül a közigazgatási kortesszellem és kortes stratégia legfőbb műhelyévé. Ezt a nagymúltú, nagyérdemű s rendkívüli fontosságú, egy nagyszabású mélyreható földreform és szociálpolitika kibontakozásával jelentőségében csak emelkedő, szolgabírói hivatalt meg kell szabadítani ettől a káros gyakorlattól és vissza kell adni teljesen szép rendeltetésének. Ugyanakkor azonban ki kell építeni a járás önkormányzatát, hogy szervezetileg is jobban beleilleszkedjék a szolgabíróság a vármegye megújuló önkormányzatába. 4(34
