Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
tele, rétegződése szerint jelentkezhessek a nemzeti akarat. Éz az érdekvédelmi képviselet azonban célját csak 'akkor érheti el a felsőházban, ha minden társadalmi réteg egyetemesen és arányosan kiépített érdekvédelmi szervezeteiből szervesen adódik. Ezeket a szervezeteket tehát párhuzamosan és azonos szervezkedési szabadság és jogok mellett előbb ki kell építeni. A magyar föld népének, kisgazdáknak és földmunkásoknak, és az ipari munkásságnak mai felsőházi képviselete csökevényszerű és inkább csak szimbolikus, mint valóságos. Egy átfogó felsőházi reform során számuk és nemzeti jelentőségük szerint az érdekvédelmifelsőházi tagok tömbjének legalább a felét kellene, hogy ők adják. Az egyetemesen kiépítendő társadalmi érdekvédelem, elsősorban a nagy dolgozó osztályok képviselete és az igazi - minden társadalmi réteg színejavából kiválasztódó - szellemi elit képviselete, ezek felsőbbrendű összhangja adná meg a felsőház megújuló törvényhozási értelmét és eleven, építő jelentőségét. 3. Közigazgatási reform Közigazgatásunk gyökeres reformjának parancsoló szükségessége két alapvető okból fakad. Egyik: a Szent Koronához visszacsatolt vagy visszacsatolandó országrészeken berendezkedő területi önkormányzat. Másik: a demokratikus továbbfejlődés, valamint az önkormányzat gondolatának, szabad módszereinek következetes keresztülvitele. A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth-pártja az előbbiekben lerögzítette a maga elgondolásait a széles területi önkormányzatokkal szükségszerűen adódó közigazgatási változásokról. Itt most az általános közigazgatási reform alapelvei következnek. a) Vármegyei reform Az általános közigazgatási átalakulás, megújhodás gerince a vármegyei reform kell legyen. A párt tiszteli és méltányolja a vármegyék óriási történelmi érdemeit, teljesítményeit Magyarország függetlensége védelme körül, de mai jelentőségüket is. Ezért a vármegyék, ezt az államszerkezetileg világszerte páratlanul bevált és rugalmas, amellett szilárd, bölcs intézményt és államszerkezeti tagozatot, mely egyik legerősebb biztosítéka volt a magyar birodalom szervezeti egyöntetűségének és mégis rugalmas fejlődésképességének, de biztosítéka, sok századon át végvára a magyar önkormányzati szellemnek és alkotmányosságnak is, a szélesebb önkormányzatra berendezkedő országrészekben is, ősi alapjaiban és történelmi kereteiben, formáiban minden körülmények között fenntartandónak tartja. De ugyanakkor belső szervezetében gyökeresen átalakítandónak, megújí- tandónak is. A mai vármegyének két alapvető szervi betegsége van: egyik belső berendezkedésének súlyos hiányossága a demokrácia szempontjából, másik a valóságos önkormányzat szellemének, hatáskörének hiányos volta. A mai vármegyében túlságos nagy szavuk van még mindig szűk csoportoknak, klikkeknek, és túlságos kis szavuk a nép széles rétegeinek. Ugyanakkor önkormányzata inkább látszat, mint valóság, parádés külsőben szegényes tartalom. Ezen a kettős szervezeti bajon a vármegye demokratizálásával és egykor valóságos önkormányzata korhoz és szükségletekhez alkalmazott helyreállításával kell segíteni 463
