Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
d) Délvidéki bánság A Délvidéken annyira keverten él együtt több nép, a magyar, a szerb, a bunyevác, a sokáé és a német, hogy a népi önkormányzat valaminő területi megoldására itt gondolni sem lehet. Egyetlen jó megoldásnak csak bizonyos bánsági intézmények nemzetiségi tagozódása kínálkozik. A bánt az államfő nevezné ki, de a népi önkormányzatot csak a nép bizalmának letéteményesei képviselhetik kellő eredményességgel. Ezért a bán mellé szervezendő báni tanács elsősorban a minden nemzetiség által szabadon választandó magyar, szerb, bunyevác-sokác, német vicebánokból tevődnék ösz- sze. A választást községenkint és nemzetiségenkint, természetesen az általános birodalmi szavazati jog alapján kellene intézni. A báni tanácsnak hasonlóképpen magyar, szerb, bunyevác-sokác, német bizottságai alakulnának a vicebánok vezetésével. Épp így magyar, szerb, bunyevác-sokác, német bizottsága volna a bánság jogszabályalkotó táblájának is, ugyancsak az egyes vicebánok elnöklete alatt. A vicebánok, a báni tanács és a báni tábla nemzetiségi bizottságai intéznék a népi önkormányzat ügyeit, illetőleg készítenék elő a báni tanács és a báni tábla együttese számára, a vármegyék fölött való érvénnyel. A vármegyék, városok és községek önkormányzata az 1868. évi XLIV. törvénycikk (a nemzetiségi törvény) szellemében és előírásai szerint egészíti ki a bánsági önkormányzatot s végzi főleg az általános közigazgatást, a nemzetiségi egyenlőjogúság szellemében. ' A bánság lakossága az általános birodalmi választójog alapján küldi képviselőit a magyar országgyűlés mindkét házába. 2. A törvényhozás reformja A magyar törvényhozás0ak országunk nemzetiségi összetétele, valamint a. nemzeti kisebbségek védelmének, népi önkormányzatának nemzetközi joggá fejlődése folytán bizonyos területi decentralizálódásra kell berendezkednie, főként Erdélyt és a Szlovákiáidét illetőleg. De a szabadság eszméjének, az önkormányzat gondolatának következetes keresztülvitele önmagában is bizonyos okos decentralizálást jelent a jogalkotás és államigazgatás" terén: a területi szélesebb önkormányzatoktól eltekintve is több kell jusson a jövőben a községre, a városra, a vármegyére, az emberi élet rendezésének föladataiból és teendőiből is, hatásköréből is, és kevesebb, mindinkább csak az általános irányítás, ellenőrzés, valamint a legfelsőbb jogalkotás az országos (birodalmi) szervekre, az ország- gyűlésre és az ország kormányzatára. Ez ideig is főleg azért torlódtak meg a tennivalók a minisztériumokban, mert a vármegyékben kevés volt az önkormányzati szellem és tartalom. A vármegyék fölött berendezkedő kárpátalji és délvidéki bánságok nem változtatnának az országgyűlés általános szerkezetén. De egy erdélyi és szlovákföldi, már országnyi államrész önkormányzata, akár az 1868-as. magyar-horvát, akár az 1867-es magyar-osztrák kiegyezés szellemében — már lényegbevágóan. E téren a párt lerögzítette- a maga kezdeményező elgondolását, részletekbe azonban nem megy, nem mehet. Annál pontosabban kívánja megfogalmazni tervét és elgondolásait a magyar országgyűlés általános reformja kérdésében. Már az eddigiekből is, főleg az „Alapelveik”-ből világosan következik, hogy a kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth-pártja komoly reformokat óhajt, a szabad461
