Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
rodalmi választói jog alapján, tehát az erdélyi három nemzet számának valószínű arányában küldene bizonyos számú képviselőt és felsőházi tagot a magyar országgyűlésbe, a közös ügyek törvényhozási tárgyalásaira. 7. Közös ügyek volnának főleg: külügy, honvédelem, jegybank, pénz- rendszer, mértékrendszer, vámrendszer s a közös ügyek kereteiben a pénzügyi és gazdaságpolitika, a birodalmi szervezeti egység megóvására azonos szervezésű vármegyék, városok, községek önkormányzata, a birodalmi jogegység nagy érdekének megóvására pedig a közigazgatási jog, a magánjog, a büntetőjog, az általános gazdasági jog és az állampolgárság. b) Szlovákföld - vajdaság Nem kétséges, hogy a volt Felvidéket, az ottani lakosság szabad egyetértésével, nem csatolhatjuk vissza a Szent Koronához igen messzemenő területi önkormányzat nélkül. Ha a Felvidéknek nem is volt soha a magyar állam kereteiben ilyen területi önkormányzata, alig vitatható, hogy ma ez az igény immár másíthatatlan szlovák részről. Másfelől a magyar politika tehetsége s államunk ősi szervezési elvei és szerkezeti rugalmassága együtt megbirkózhatna ezzel a föladattal. A szlovák nemzetnek magyar részről Deák Ferenc horvát politikájának példája szerint fehér lapot kellene átnyújtani, írják rá önkormányzati igényeiket, lehetőleg az 1868-as magyar-horvát kiegyezés mértékében, de mindenesetre a Szent Korona egységének megóvásával. Szlovákföld önkormányzatának történelmi formája, mint Erdélyé, vajdaság lenne, élén a vajda. Mellőzhetetlen föltétele magyar részről egy ilyen új magyar-szlovák kiegyezésnek a szlovákföldi magyarság teljes politikai, gazdasági, népi egyenlőjo- gúsága s szabad érvényesülése a vármegyei, városi, községi önkormányzatok kereteiben, de a vajdasági törvényhozásban és kormányzatban is. A közösnek megmaradó birodalmi ügyek törvényhozási tárgyalásaira Szlovákföld az 1868-as horvát önkormányzat mintájára népképviseleti alapon megfelelő számú törvényhozót küldene be a magyar országgyűlés képviselő- és felsőházába. Közös ügyeknek kellene maradniok egészben véve ugyanazoknak, mint Erdély önkormányzatában. c) Kárpátalja - bánság Kárpátalja önkormányzatának megvalósítását két körülmény teszi köny- nyebbé, mint a Szlovákföldét vagy Erdélyét. Egyik: a magyar-kárpátorosz együttélés történelmileg zavartalannak mondható múltja. Másik: a kárpátorosz nép településének meglehetősen zárt volta. A kárpátalji bánság önkormányzati berendezése mérték tekintetében az erdélyi bánságokéhoz volna hasonló. A bánság kárpátorosz lakossága a maga népi önkormányzatát a bán kormányzata alatt és a báni tábla jogszabályalkotásának kereteiben maga intézné, a magyar lakosság igazságos és arányos részvételével a bánsági, vármegyei, városi és községi önkormányzatok életében. A bánság lakossága az általános birodalmi választói jog szerint küldené képviselőit a magyar országgyűlés mindkét házába. 460
