Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)

Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)

többen, köztük Jankovich Miklós is220 joggal következtethettek lakosainak a kiváltságos helyzetére, (Láttuk, hogy királyi, királynéi curtisa, kápolnája volt. Itt időzött hosszasan 1267-68 telén IV. Béla király is.)

Ha a királynéi udvarházzal, kápolnával rendelkező segesdi birtokhoz tartozó Aranyas is civitas, akkor a királynéi udvartartás, ispánság egyik székhelyeként szereplő uradalmi központ: Segesd, civitas jelölése még biztosabban vonatkozhat - egy városi kiváltságokkal rendelkező - városias településre.

1340 táján Károly Róbert állapította meg, hogy egyes városok - a falvak portális adójához csatlakozva - milyen összegeket kötelesek az új pénzből, ezüst ellenében átvenni. A pécs-szerémi kamara területén Segösdöt 11 márkára, míg a segesdi comitatus-hoz tartozó Aranyast, Lábodot és Csehit (Kálmáncsehit) együttesen 100 márkára taksálták.221 Vagyis Segesd és Aranyas mellett Lábad, Kálmáncsehi is jelentősebb királynéi civitas lehetett, a XIV. században mindenképpen.

Nagyon érdekes, hogy Segesd civitas-ként való említésével nagyjából egy- időben, 1332-ben egy villa Segust megjelölés is szerepel.222 Pósa segesdi plébános és a pannonhalmi apát pereskedik a villa Segesd tizedéért. Itt Pousa-nak plebanus de Segust-ként való szerepeltetése, valamint az ipsam decimam ville Segust, illetőleg ... a vicinis ecclesie de Segust... megjelölés, valószínűleg a városi, az exemptus plébániához tartozó Segesd villa (falu); talán a mai Alsó-Se- gesd településének középkori egyházát jelölhette.

Segesd 1365-ben is civitas-ként szerepel.223 1389-ben viszont már oppidum (regale) Segesd,224 míg 1393-95 között - több ízben is - civitas a megjelölése.22“ 1396-ban oppidum seu districtus Segusd, majd 1400 körül újra oppidum (regale) Segusd szerepel.226

Hogy valóban inkább egy civitas, azaz városi szintű királynéi településsel állunk szemben, arra jó bizonyíték Zsigmond 1393. március 26-án kelt leirata.227 Ebben szerepelnek: iudici, iuratis ac universis civibus, hospitibus et populis de Segesd . .. vagyis a városbíró, az esküdtek, a városi tanács tagjai és a hospesek, illetőleg a népek . . . Egy évvel később a város (civitas) piacterén lévő földesúri, az akkori zálogbirtokos, Zámbó Miklós királyi tárnokmester curiájáról, illetőleg fundus curie-járói, vagy udvarháza helyéről tudunk. Ez kelet felől Benedek szűcs curiájával volt határos.228

Vagyis Borsa Iván tolmácsolásával élve22'3 Zámbó 1394-ben Segesd városában a piactéren egy kúriát adott el. Vagyis az utcás rendszerű város (civitas) centrumában, a piactéren - a gazdag kézműves házak, az ún. boltok és telkek, szomszédságában - létezett ez, a nyilván udvarházzal, curiával (akár kisebb pa- latium-mal!) beépített, nagyobb földesúri telek, fundus curie.

Segesd királyi, királynéi civitas kiváltságát - a Marcaliaknak való zálogba adása idejéből - 1404-ből közvetve ismerjük. Zsigmond királynak a csurgóiaknak kiállított oklevelében szerepel.230 Ebben az auranai (vránai) perjelséghez tartozó Csurgó mezővárosnak (védelmébe véve!) - az ugyancsak Somogy megyei - Segösd kiváltságait adja. Vagyis végső soron a városi tin. latin, vagy hospes- jogból kifejlődő egyfajta, sajnos számunkra még ismeretlen immunhas-t. Ez ebben az időben a szabad bíró és papválasztás, mellett;- a külön tanácsi szervezetet: esküdtek, városi tanácstagok meglétét, a város ' bizonyos nagyságrendű belső ügyeiben való „saját” jogszolgáltatást, illetőleg „fellebbvítelileg” a király és a királyné alá való közvetlen tartozást, valamint többek között a Magyaror45