Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Magyar Kálmán: A segesdi királynéi ispánság történetéről (XI-XV. század) - (Forrástanulmány)
szág területén élvezett vámmentességet is jelenthette. Egy ilyen kiváltságolt mezővárosi (civitasi) vásárt jelölhet I4cx)-ben a lábodi mezővárosi ún. szabad vásár (de nundinis seu foro libero).2Sl Segesd városnak a hercegi, királyi és királynéi székhelyként való XI-XIV. századi szereplése számtalan előnyt, fejlődési lehetőséget biztosított. Így például Mályusz Elemér Lippa királyi székhely szerepével magyarázza, hogy 1367-ben ott egy orvost is említenek. Károly Róbert uralmának első időszakában igen sokat szerepelt Lippán és ott nagybátyja, toulouse-i Szent Lajos tiszteletére templomot is épített.232 A királyi, királynéi székhelyhez, tartozó települések tehát általában civi- tassá, várossá, illetőleg mezővárossá fejlődtek. A király, aki az uradalom, illetőleg a város ellenőrzését ispánjai, tisztjei és várnagyai révén gyakorolta, több megértést tanúsított - a saját hatalma alá tartozó - városok, mezővárosok irányában. így a királyhoz, illetőleg a királynéhoz tartozó mezővárosok, mint Segesd is, közvetlenül a király és királyné előtt is felléphettek panaszos gyanánt.233 Nagyszerűen jellemzi ezt az előnyt Mályusz Elemér:234 lehetett egy mezőváros forgalmas vásárhely, kereskedői eljárhattak a külföldi vásárokra is, iparosainak készítményéért elözönölhette piactereit a távoli falvak népessége, bőven termő földjei és szőlőhegyei lehettek, minden kevés volt; meg kellett őriznie a királytól, vagy a királynétól való függését. Jogi helyzetet mezővárosának ugyanis a leghatalmasabb főúr sem tudott nyújtani, csupán a király és a királynéi Magának a segesdi mezővárosnak a kifejlődését is a királyi, királynéi székhely volta serkentette. A huzamosabb ideig itt tartózkodó udvar, az igényes fogyasztók jelenléte idevonzotta még a külföldi kereskedőket is, akik drága árucikkeikkel, luxusholmijaikkal jöttek el ide. A szabadabb, az ún. hospes jogokkal rendelkező segesdi idegenek, talán vallon-franciák, 1241 után a segesdi városi (civitas), majd mezővárosi fejlődés letéteményesei lehettek. Az itt kialakult vásárterek a nagybani bor-, állat- és egyéb kereskedelemnek a színterei. A XIV. század végén, az 1393-94-ben zálogbirtokos Zámbó királyi tárnokmester a segesdi piactéren lévő curiájának egyik telekszomszédja, a városi fejlődést élvező és előmozdító egyik kézműves, civis, nyilván tehetős polgár, egy szűcs volt. Az Anjouk, majd Zsigmond alatt szabadon mozgó külföldi, így bécsi kereskedők segesdi jelenléte éppen - a közelmúltban folytatott - régészeti kutatásaink révén nyert bizonyítást.230 Segesdnek a hercegi, a királyi, királynéi székhely szerepe, valamint meg- bízottaiknak, többek között az ispánnak (aki egyben somogyi ispán is lehetett!) a jelenléte a megyei törvényhozás, a megyei „tisztikar” embereit is „idevonzot- ták”. A XIII. századtól kezdve több segesdi törvényhatósági gyűlésről is tudunk. A XV. században a Marcali-Báthori család mezővárosaként szerepelt Se- g;esd. 1427-ben, 1448-ban, 1455-ben, -1488-ban és 1495-ben oppidum Segud, Segwsd, Segesd, illetőleg Segewsd-ként említik.236 A XV. század végéről erőszakosan Segesdre történő jobbágyköltöztetésről is tudunk. Therebezdi Theryeg Elek a szenyérj. várnagy egyik jobbágyát erőszakkal szolgálatába állította, s a megfélemlítettet Segesd mezővárosba költöztette.23, 1494-ben kerül véglegesen a Báthori testvérek kezébe Segesd mezővárosa. S köz46
