Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
Amikor a Független Kisgazdapárt szükségét látta, hogy a második világháború közepette, 1943 tavaszán, az ország helyzetével és a megoldásra váró feladatokkal számot vető új programot dolgozzon ki, s Bajcsy-Zsilinszky elégedetlen volt a tervezettel,5 maga látott hozzá önállóan egy programtervezet készítéséhez, amely az ország külső függetlenségét és belső szabadságát „kossuthi szellemben” lett volna hivatva - a külföld felé is - erőteljesebben kidomborítani - a „dunavölgyi magyar küldetés” tágabb összefüggéseiben. „A kisgazdák, földmunkások és polgárok Kossuth pártjának (röviden Kossuth pártnak) programja” címet viselő tervezete nem új párt részére készült, hanem a Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt részére, amelynek tagja volt, s amelynek elsőrendű szerepet tulajdonított a szükséges átalakulásban, az új Magyarország feltételeinek megteremtésében. Az ilyen értelemben részéről „országépítő programnak” tekintett pártprogram-tervezetét, amelynek vázlata képet ad elgondolt teljes szerkezeti felépítéséről (A),6 csak részben dolgozta ki szövegszerűen (B), de legfontosabb pontjai, amelyek alkalmasint az 1943 júliusi kisgazdapárti memorandumban is tükröződnek,7 sorra megjelennek „A Független Kisgazda, Földmunkás és Polgári Párt állásfoglalása az aktuális külpolitikai és belpolitikai kérdésekben” című, ugyancsak Bajcsy-Zsilinszky által fogalmazott augusztusi dokumentumban (C). Egyik legjellegzetesebb aspektusa, a dunai államok sorsközössége, az ezt fejtegető Bajcsy-Zsilinszky feljegyzésben (D) a „Független”, illetve „Függetlenségi” jelzővel ellátott, vagy a nélkül említett „Kisgazda és Kossuth Párt” fefogásaként szerepel. Egy „Alapelvek” címet viselő, ugyancsak keltezetlen Bajcsy-Zsilinszky- feljegyzés (E) tűnik a csonkán maradt, befejezetlen programtervezet alapgondolatai legutóbbi tömör összefoglalásának. A program szövegének teljes kidolgozását bizonyára az akasztotta meg, hogy a világháborúban és a világpolitikában beállott események - Olaszország kiválása a háborúból, a „tengely” széttörése, a háromhatalmi szövetségi rendszer megbomlása - azonnali teendők sürgősségét állították előtérbe a nagyobb távú program részletezésével szemben. A program lényegét, legfontosabb pontjait Bajcsy-Zsilinszky már 1943 szeptemberében a nyilvánosság elé tárta a Független Kisgazdapárt nagyváradi és miskolci nagyválasztmányi ülésén tartott beszédében,8 majd - céltudatos rendszerességgel - a képviselőház novemberi-decemberi költségvetési vitája során. Előbb honvédelmi, majd külügyi vonatkozásban fejtegette ott nézeteit, mint pártja álláspontját.9 A honvédelemről tartott beszéde olyan részét világította meg programjának, amelyhez annak szövegszerű kidolgozása során már nem jutott el. Egy harmadik alkalommal - a nemzetiségi kérdés kapcsán - nyilvánosságra hozta elképzelését a föderatív államszerkezetről is, mint a soknemzetiségű Nagy-Magyarország helyreállíthatóságának nélkülözhetetlen feltételéről.10 (Ekkor már készen volt az idevágó programja legjelentősebb részét, a magyar állam keretében megvalósítandó erdélyi önkormányzatot részletesen kidolgozó könyve kéziratával, amely Svájcban jelent meg angol nyelvén 1944 februárjában.)11 Végül a program földreformra, szociális reformra vonatkozó részének kifejtésére készült a képviselőház egy további ülésén, de ezt a már meg is fogalmazott beszédet nem mondta el a pártja óvatoskodó vezetőségével támadt egyik újabb konfliktusa miatt.12 Az 1943 tavaszától 1944 tavaszáig eltelt esztendő folyamán fokozódott Bajcsy-Zsilinszky igénye az országépítő program konkrétsága, határozottsága, 446
