Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Tilkovszky Lóránt: Bajcsy-Zsilinszky 1944. március 19-e miatt csonkán maradt pártprogram tervezete (Kossuth-párt)
üteme tekintetében. Változatlanul meg volt azonban győződve arról, hogy áz ország függetlensége visszaszerzésére és belső viszonyai demokratizálására, valamint történelmi integritásának helyreállítására nincs hivatottabb és alkalmasabb a „kossuthi szellemiségű” Független Kisgazdapártnál. Ez tükröződik a párt erdélyi szervezkedése előmozdítása érdekében szövegezett felhívásában,13 amely a programban kidolgozatlanul maradt pártszervezési fejezet néhány princípiumára is következtetni enged. Ami pedig a programnak a „Más pártokkal való együttműködés” című, ugyancsak kidolgozatlan fejezetének tervezett irányát, tartalmát illeti, ahhoz Bajcsy-Zsilinszky számos, e tárgykörbe vágó megnyilatkozása mellett leginkább a munkásosztály legális pártjával, a Szociáldemokrata Párttal létrejött együttműködés védelmében tanúsított 1944 februári kiállásának dokumentumai11 nyújthatnak biztos támpontot: határozottan elítélte a demokratikus polgári pártok olyan tömörítésére irányuló törekvést, amely a munkáspárt elszigetelését célozza, s úgy vélekedett, hogy a parasztságot és a munkásságod reprezentáló két nagy párt, a Független Kisgazdapárt és a Szociáldemokrata Párt szövetségének kell a kibontakozásban meghatározó szerepet játszania. Az „országépítő program” sokoldalú, alapos kidolgozását - már nemcsak egyetlen program-könyvben, hanem a fő kérdéseket önálló nagyobb, akár könyv méretű tanulmányokban is fejtegetve - legfontosabb és legsürgősebb feladatai között tartotta számon az 1944 első hónapjaiban huzamosabban betegeskedő Bajcsy-Zsilinszky.15 Magyarország megszállásakor tűzharc után bekövetkezett letartóztatása és német fogságba kerülése folytán azonban ezek a nagyszabású elgondolásai nem valósulhattak meg. Kicsempészett börtönlevelei16 és börtönélete szemtanúinak visszaemlékezései egyaránt tanúsítják, hogy az országépítő program kérdései ott is a legélénkebben foglalkoztatták, különösen a művelődéspolitikáé, amely 1943-as befejezetlen programtervezetének fogalmazványában kidolgozás nélkül maradt fejezetcím csupán; idevágó felfogásáról egyéb prog- rámmatikus feljegyzéseinek pontjai közt kapunk képet. Amikor német fogvatartói megengedték, hogy - általúk ellenőrizhető német nyelven - írásos munkával foglalatoskodjék, „A kisebbségi kérdés és Magyarország belső föderalizálása” címmel írt átfogó nagy tanulmányával1 ‘ járult hozzá ahhoz, amit a soknemzetiségű, történelmi Magyarország helyreállítása és igazgatása szempontjából oly múlhatatlanul fontosnak ítélt kérdésről addig írt. A Bajcsy-Zsilinszky irathagyatékában fennmaradt csonka programtervezet - és azzal szorosabban kapcsolatos néhány, ugyancsak Bajcsy-Zsilinszky tői származó egyéb irat - mostani publikálása18 lehetőséget adhat a további kutatásnak nemcsak arra, hogy Bajcsy-Zsilinszky eszmei, politikai fejlődését az általa kidolgozott s immár egymással hiánytalanul egybevethető programokon is lemérhesse, hanem - ami még fontosabb - elsősorban arra, hogy Bajcsy-Zsi- linszky 1943-as programtervezetét egyrészt a vele egyidejű, másrészt a felszabadulást közvetlenül követően napvilágot látott pártprogramokkal vesse össze.19 Addig is, Bajcsy-Zsilinszky programjának és keletkezése hátterének megvilágításával - amit ugyanazon hónapokból származó egyéb iratainak felhasználása tesz lehetővé - megkönnyíteni kívánjuk az eligazodást abban a tekintetben, hogy programjának mely tendenciái voltak reálisak és jövőbe mutatók, melyek pedig irreálisak és történelmileg meghaladottak. Bajcsy-Zsilinszky 1943-as programja akkori katonai helyzetértékelésén és politikai távprognózisán alapult. Eszerint Kelet-Közép-Európa - közvetlenül 447
