Somogy megye múltjából - Levéltári évkönyv 16. (Kaposvár, 1985)
Andrássy Antal: Noszlopy Gáspár, Dél-Dunántúl kormánybiztosa (1849)
tulni kezdett. Ez a szokás sokáig fönnállt. Mindig csak egyet vittek át. A többit ott a helyszínen eltemették. Sertésvész egész fiatal koromban lépett fel. A védekezés egyetlen módjának tartottuk, hogy a kanász a gyengélkedő disznó szájpadlásán levő eret bicskával megvágta. Ebből bőven folyt a vér, szinte úgy, hogy csapáson lehetett menni. Nem használt, mert az egészséges fölszedte a vért és beleesett a vészbe. Volt úgy, hogy a taszári pógárfókából 6oo-ból 400 elpusztult. A vész egy héttel korábban mutatta már magát. A legelőn pusztult állatokat mindig a gazdája vitte a dögkertbe, ahol egy árok volt és abba földelték el az állatokat. Tüzesen a fókának nem szabad a mocsárba menni, mert a disznó bénulást kaphat, amelyen segíteni nem lehet. Kitűzésedéit malacnak különösen hamar bénul meg a hátsó része. Apám az olyan malacot, amelyik a terelésbe sok gondot okozott, ilyen nagy melegben be szokta dobni a mocsárba. Az már onnan ki sem jött, ott döglött. Kihevült öreg disznónak is nagy veszély a fürdő. Hirtelen döglik tőle. Fürdőre ezért a fókát úgy szoktuk engedni, hogy először hűs helyre hajtottunk. Ott hevertettünk vagy megállítottuk a fókát, és azután engedtük fürdőre. Hasmenést malacnál száraz korpával gyógyították. Minden evésre reggel és este is száraz korpát kell addig adni, amíg el nem veszi a hasmenést. Ez a betegség csak választó kora után lép fel a malacnál. Malac elszedése. Ha a göbe nem tud elmalacozni, akkor a kanász végzi el az elszedést. Ehhez egy kapocs szükséges, mert a göbébe mélyen belenyúlni nem lehet. Az ilyen kapcsot drótból maga a kanász csinálja. Ezt segítő kapocsnak nevezzük. Körülbelül másfél arasz hosszú, az egyik végén kifelé hajló kis horog, kb. 0,5 cm hajlású. A végén pedig visszahajlított, mint az ollónak a vége, hogy fogni lehessen. Fontos, hogy rozsdás ne legyen. Nekem több kapcsom volt. Apámtól is kaptam ilyeneket. Használata úgy történik, hogy a kapocs horgas részére a'balkéz mutatóujját ráteszi a kanász, ezzel betolja a kapcsot a méh- be, és amikor érzi, hogy a kapocs a malac szájához ér, akkor a 'jobb kezével fordít a kapocs szárán és ezzel fordítja bele a malac szájpadlásába a horgot. Mikor belekapcsolta a malacszájba, akkor a jobb kézzel húzza ki a malacot a kapoccsal. így szedi el az összes malacot a göbétől. A kapocs a malac szájpadlásába, a fogak mögött úgy van akasztva, hogy sokszor meg sem vérzi a malac szájpadlását. Persze az is előfordul, hogy kiszakad, vagy kiakad a száj, akkor újra a mutatóujjal igazítja be a kapcsot. Lényeges az, hogy a kapocson lefelé húzzuk a malacot, és amikor a lapickához ér, akkor kell vigyázni a malac kihúzására. Jobb kézzel húzza, bal kéz mutatóujjával segíti, hogy kicsússzon a lapicka. A kismalacot úgy szedtük ki, hogy sok meg is maradt. Tőgy gyulladás. Szoptatós göbénél fordul elő. Ezt úgy szoktuk gyógyítani, hogy kámfort zsírral összevegyítettünk és a tőgyet és az egész hasaalját bedörzsöltük vele. Napjában 'kétszer szoktuk csinálni. A kenésből a csöcsgombot kell kihagyni. Fulladás. Akkor szokott előfordulni, amikor a kisebb krumplit az asz- szony nyomja össze és a mohón ivó állat a moslékkal együtt beszopja, és a torkán megakad. Ha a víznyelőn akad az ilyen krumpli (bárzsingban), akkor elpusztul a disznó. Amelyiknek a torkán akad, azon úgy szoktam javítani, hogy eldöntöttem, a szájába fát tettem, a gazdaasszony által megolvasztott fél liter 360
